A cukor – keserű vagy édes?
A cukorfogyasztás savasító hatást vált ki, ennek ellensúlyozására a testben már meglevő ásványi anyagokat kell a szervezetnek előszednie, hogy kiigazítsa a pH-egyensúlyt, így nátriumot, káliumot, magnéziumot, kalciumot.
Rendszeres cukorfogyasztásnál a test kénytelen a hiányzó kalciumot már a saját csontjaiból is kivonni, ezzel csontritkulást okozva és súlyosbítva a fogszuvasodást, amit eredetileg a cukor erős savassága váltott ki.
A túl sok cukor fogyasztása minden szervre kihat. Eredetileg a májban glükóz formájában halmozódik fel, és a máj megduzzadhat. Ha a máj elérte növekedésének felső határát, a feles glycogen zsírsavak formájában kerül vissza a vérbe, melyek a test minden pontján lerakódnak. Ez a folyamat az egész testet igénybe veszi, a vérnyomás is megváltozik tőle, de a paraszimpatikus idegrendszerre, és az azt szabályozó kisagyra is kihatással van.
A vörös vértestek minősége romlik, a fehér sejtek száma túlságosan is megnő, ami lassabb szövetnövekedéshez vezet. A test ellenállóképessége leromlik, mikrobák terjedését idézve elő. A szervezet B-vitamin készlete is leapad, mert a cukor-fogyasztás a B-vitamint termelő hasznos bélbaktériumok pusztulását váltja ki. A hasnyálmirigyre is károsan hat, mert túldolgoztatja azt, és ezáltal kiteszi más zavaró reakcióknak.
Mivel válthatjuk ki?
Egyesek cukorbetegségük, mások súlyfeleslegük miatt tartózkodnak az édességektől, attól félve, hogy az energiaszükséglet felett bevitt többletkalória zsír formájában lerakódhat. Nemcsak a sütemények, csokoládék jelentenek azonban kockázatot, hiszen például az üdítőitalok cukortartalma is 10-12 százalék körül mozog, ami literenként legalább 10 dkg cukor elfogyasztásának felel meg.
A káros hatások kiküszöbölésére sokan alacsony energiájú, vagy energiát nem adó édesítőszereket használnak ételek, illetve italok készítéséhez. Jó azonban, ha tisztában vagyunk vele: a cukorpótló édesítőszerek (így a fruktóz, szorbit, xilit stb.) energiaértéke közel azonos a cukoréval. Ami a mesterséges édesítőket illeti, ezek közül a legfontosabbak a szacharin, a ciklamát, az aceszulfám-K és az aszpartám, melyek napjainkban ma már óriási választékban, gyakran egymással kombinálva, tabletta, folyadék és por alakban egyaránt beszerezhetőek.
Az aszpartám kivételével, mely két aminosav összekapcsolódásából áll, ezért akár „természetesnek” is tekinthető, mesterségesen előállított kémiai anyagok, melyek édesítő ereje egymással kombinálva megnövekszik.
A mesterséges édesítőszerek energiaértéke nulla, ezért jól beilleszthetők az energiaszegény étrendekbe. Az aszpartám esetében ez a szám magasabb, ám ebből annyira kis mennyiséggel érhető el a kívánt édesítő hatás, hogy energiaértékével nem is kell számolni.
Valamennyi mesterséges szer édesítő ereje nagyobb, mint a cukoré. A szacharin háromszázszor, a ciklamát harmincszor, az aceszulfát száz-kétszázszor, az aszpartám kétszázszor édesebb, mint a cukor, ezért csak kis mennyiséget kell belőlük fogyasztani. A szacharinról vannak, akik úgy tartják, hogy fémes utóíze van, mások ezt nem észlelik, de ami talán még nagyobb hátrányt jelent, hogy magas hő hatására elbomlik, így nemigen lehet vele főzni vagy sütni.
Az élelmiszerekben ugyanakkor általában stabil. Hőre, fényre az aszpartám is bomlik, ez az oka annak, hogy az aszpartámmal ízesített üdítőitalok a szavatossági idő lejárta után elvesztik az ízüket. A mesterséges édesítőszerek csaknem mindenkiben a cukor édes ízének az illúzióját keltik. További előnyt jelent az is, hogy nincs fogszuvasodást okozó hatásuk.
A mesterséges édesítőszereket évtizedek óta használják, vonatkozó vizsgálatok egész sora bizonyítja, hogy embereknél abban a mennyiségben, amennyiben az élelmiszerekben előfordulnak, nincs káros hatásuk. A szacharin és a ciklamát extrém nagy dózisokban adagolva állatkísérletekben hólyagrákot okozott. Az alkalmazott mennyiségben ugyanakkor ezek is teljes biztonsággal fogyaszthatók, nem növelik a daganatos megbetegedések kialakulásának veszélyét.
Megjelent a Szimpatika magazin 2012. februári száma!
Szóljon hozzá!