Szimpatika – A modern társadalom felelős a rákért?

A Manchesteri Egyetem kutatói szerint a rákot a környezeti tényezők okozzák. Vizsgálatsorozatot végeztek, hogy megnézzék mióta küzdenek az emberek ezzel a betegségcsoporottal. Rákos sejteket első ízben egy egyiptomi múmiában mutattak ki. Több száz múmia vizsgálata után a kutatók arra jutottak, hogy a rákos megbetegedések ebben az időszakban rendkívül ritkának számítottak.

Az ipari forradalom után azonban megemelkedett a megbetegedett száma, különösen a gyermekkori rákoké. A modern, iparosított társadalmakban a rák az egyik vezető halálok, ezt csak a kardiovaszkuláris megbetegedések előzik meg. Az ókorban ehhez képest alig találtak rákos megbetegedésben elhunytakat. Ennek oka az is lehet, hogy a természetes környezetben nem volt semmilyen anyag ami kiválthatta volna.

A kutatók adatok tömegével rendelkeznek, és évezredek adatait vizsgálták át. Az első szövettani diagnózis egy ismeretlen múmiánál mutatott ki végbélrákot, aki időszámításunk után 200-400 évvel élhetett Egyiptomban. A sebészeti beavatkozások ebben a korban még nem voltak elterjedtek,, így ha valakinek rákja volt, az nagy eséllyel a halála után is ki lehetne mutatni. Ezek szerint a rákos megbetegedések száma és a modern iparosítás összefüggést mutat.

Mivel a görögöknél nem balzsamozták be a halottakat, így csak irodalmi adatok állnak rendelkezésre. A rák ki nem alakulásának az is oka lehet, hogy meglehetősen rövid ideig éltek elődeink, bár ahhoz elég hosszú ideig, hogy érelmeszesedésük, Paget-kórjuk és csontritkulásuk legyen.

Persze az is előfordulhat, hogy a daganatok egyszerűen nem konzerválódnak. Ennek bizonyítására vagy cáfolására kísérleti tanulmányokat végeztek, ami azt mutatta, hogy a rákos daganatok a normál szöveteknél jobban konzerválódnak.

Ahogy a kutatók haladtak előre a korokban azt találták, hogy a XVII. századig nem voltak operációk melyek során rákos daganatokat távolítottak el. Találtak 1775-ből hererákos esetet, amit egy kéményseprőből operáltak ki, 1761-ből tubákot szippantóból vettek ki orrtumort, és találtak Hodgkin kóros esetet 1832-ből.

Az ősi Egyiptomban is lehettek olyan külső okok amik rákhoz vezethettek, de mivel az egyiptomiak voltak az orvoslás úttörői, lehet hogy olyan gyógykészítményeik voltak, amivel meggyógyították a betegeket. A mágikus és a terápiás orvoslás összeadódott. A zellert például reumatikus megbetegedéseknél használták,- erre ma is vannak kutatások. A sebészet és törések kezelése is jól működött, mert a mumifikálás miatt jól ismerték az emberi testet. A görögökkel ellentétben gyakorlatias megközelítést alkalmaztak, annyira, hogy a görögök gyakran mentek Alexandriába orvoslást tanulni.