Szimpatika

Bár a meteorológiai előrejelzések csak hetven százalékban pontosak, egyre többször hallani arról, hogy az idei tél lehet az utóbbi ezer év egyik leghidegebb időszaka. Mégpedig a Golf-áramlat lassulása miatt.

A kontinensek közötti óceánáramlat sebessége ugyanis az utóbbi években csaknem a felére csökkent, ezért egyre kevésbé melegíti az öreg kontinenst. A Mexikói öbölből induló, az Egyesült Államok és Kanada partjai mentén húzódó, végül Európa északnyugati partját is elérő Golf-áramlat kontinensünk egyik legfontosabb éghajlat-alakítója.

Az áramlat működése azon alapul, hogy a magas sókoncentrációjú, sűrű, hideg víz az Északi sark közelében a mélyre süllyed, és az Egyenlítő felé halad. Ennek ellensúlyozásaként meleg, egyenlítői víz áramlik a felszínen észak felé. A Golf-áramlat nélkül 5-10 fokkal lenne alacsonyabb Európa átlaghőmérséklete.

Először 2005-ben figyelték meg a Brit Óceánkutató Központ munkatársai, hogy gyengült a Golf-áramlat. Vizsgálataikhoz az atlanti-óceáni megfigyelések egész sorát használták fel, majd a mérési adatokat összehasonlították a történelmi feljegyzésekkel. Az eredmény elég jelentős változásra hívta fel a figyelmet: az elmúlt ötven évben 30 százalékkal csökkent a mélyben az Egyenlítő felé áramló hideg víz mennyisége.

A Golf-áramlat sebességének problémája először 2005-ben jelent meg a médiában, amikor is Harry Bryden brit óceánkutató a jó nevű Nature című folyóiratban közzétett egy cikket a Golf-áramlatban keringő víztömeg sebességének csökkenéséről.

Azóta a kutatók vitatkoznak ezen. Néhány szakember azt állítja, hogy az áramlat teljesen leállhat, s akkor egy újabb jégkorszak köszönt Európára. Más tudóscsoportok pedig azt állítják, hogy 2002 és 2009 között csak kisebb, rövid időskálán lejátszódó változások vehetők észre, hosszabb időszakra vonatkozó trend nem volt megfigyelhető.

Szerintük az áramlás gyengüléséről szóló hírek kevés és rossz időpontban elvégzett méréseken alapulnak. Mivel a Golf-áramlat által szállított víz mennyisége nagyon rövid időn belül nagyon sokat változik, heti és havi szinten is erős ingadozásokat mutat, ezért néhány szúrópróbaszerűen elvégzett mérésből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

A borúlátó hipotézisekben nincs hiány. A baj csak az, hogy egymásnak némiképp ellentmondanak. A világ egyik legismertebb kutatója, James Lovelock, a Gaia-elmélet felállítója szerint a klímaváltozás visszafordíthatatlanná vált. 2020-ra a szárazságok és az extrém időjárási jelenségek hétköznapivá válnak, a Szahara 2040-re eléri Európát, Berlin éghajlata pedig Bagdadéhoz válik hasonlóvá. Ez némiképp ellentmond a jégkorszak víziónak.

Mindenesetre annyi biztos, hogy az időjárás az utóbbi években egyre furcsább. S ez nem feltételezés, hanem tény. Gyakoribbak a szokatlan időjárási jelenségek, több a csapadék. És az is igaz, hogy idén nagyon korán leesett az első hó.