Úgy tűnik, sikerül megállítani a madárinfluenza terjedését
2011. 01. 19.
Egy új géntechnológiai eljárás megakadályozhatja a madárinfluenzát okozó vírus csirkékről emberre való terjedését. A brit tudósok által kifejlesztett eljárás révén blokkolni lehet a veszélyes H5N1-vírus egyik legjelentősebb terjedési módját.
A most tenyésztett génmanipulált egyedek továbbra is megbetegedhetnek, de már nem adják tovább társaiknak és az embereknek a vírust.
„A kutatási eredmények igen bíztatók" – mondta Helen Sang, az edinburgh-i egyetem kutatója. A H5N1-vírus mindenekelőtt madarakat fertőz, de emberekre is átterjedhet, és súlyos, akár halálos kimenetelű légúti fertőzést válthat ki. A madárinfluenza évek óta jelen van Ázsiában és a Közel-Keleten, és 2003 óta alkalmanként Európában is felüti a fejét. A betegség miatt többmillió madarat kellett elpusztítani, ez óriási veszteségeket okozott. A most bejelentett génmanipuláció nagyszerű eredmény. Egy kis probléma azonban sajnos adódik. S ez, tekintvén, hogy a szárnyasokat fogyasztásra tenyésztik, jelentős. A tanulmány szerzői ugyanis rámutattak, még további kutatásokra van szükség. Az eddig nevelt génmódosított csirkék még nem alkalmasak fogyasztásra.
„A kutatási eredmények igen bíztatók" – mondta Helen Sang, az edinburgh-i egyetem kutatója. A H5N1-vírus mindenekelőtt madarakat fertőz, de emberekre is átterjedhet, és súlyos, akár halálos kimenetelű légúti fertőzést válthat ki. A madárinfluenza évek óta jelen van Ázsiában és a Közel-Keleten, és 2003 óta alkalmanként Európában is felüti a fejét. A betegség miatt többmillió madarat kellett elpusztítani, ez óriási veszteségeket okozott. A most bejelentett génmanipuláció nagyszerű eredmény. Egy kis probléma azonban sajnos adódik. S ez, tekintvén, hogy a szárnyasokat fogyasztásra tenyésztik, jelentős. A tanulmány szerzői ugyanis rámutattak, még további kutatásokra van szükség. Az eddig nevelt génmódosított csirkék még nem alkalmasak fogyasztásra.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
- Mentális betegségek és a bélflóra: szorosabb a kapcsolat köztük, mint hittük
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!