Szimpatika – A rák elkerülhető

Dr. Lengyel Erzsébet onkológust kérdeztük a rákról és annak veszélyeiről.

Miért fordul elő egyre több rákos megbetegedés?

A rákos megbetegedések száma évről évre kismértékben növekszik (a rákregiszter adatai szerint 2007-ben 65 277 megbetegedést jelentettek, 2008-ban 70 527-et). Bár pontos adatok erről nincsenek, a számítások szerint közel 300 ezer ember él ma Magyarországon daganatos betegként. A megbetegedések nagy számban a fejlett gazdaságú országokban fordulnak elő, kialakulásukért a megnövekedett várható élettartam, a környezetszennyezés, és a környezetünkből a szervezetünkbe kerülő nagy mennyiségű kemikália tehető felelőssé.

Mi az a rák?

A sejtosztódás vagy sejtburjánzás egy élettani folyamat, ahol a sejtburjánzás és a sejtek elhalásának egyensúlya szigorúan szabályozottan megy végbe. A szabályozatlan és gyakran igen gyors sejtburjánzás jóindulatú vagy rosszindulatú daganat (rák) kialakulásához vezethet. A rosszindulatú daganat megtámadhat más szöveteket is, a test távoli részeiben alakíthat ki áttéteket, és veszélyeztetheti az egyén életét.

Melyek a leggyakoribb rákos megbetegedések?

A leggyakoribb ráktípus a tüdőrák, ezt az emlő- és vastagbélrák, majd a prosztata (dülmirigy), a húgyhólyag, a gyomor és a hasnyálmirigy rákja követte (2008-as adatok).

Vannak-e a ráknak közvetlen kiváltó okai?

Az összes rákos megbetegedés mintegy fele a dohányzásra, étkezési szokásokra és a környezetszennyezésre vezethető vissza. A rákok többségének összes kiváltó okát mindmáig nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy több kiváltó okot kell keresni, genetikus és környezeti tényezők együttes jelenléte és kölcsönhatása eredményezi a rákos folyamat beindulását.
A rákkeltő tényezőket három csoportra osztjuk: kémiai, fizikai és biológiai karcinogénekre. A kémiai karcinogének (pl. benzidin festékek, egyes szerves oldószerek) szerepet játszanak a tüdőrák, húgyhólyagrák, veserák, néhány leukémiatípus, limfóma (az immunrendszer rákja) és mielóma (ritka csontvelőrák) kialakulásában. A fizikai rákkeltő tényezőkhöz tartoznak a különböző sugárzások: az ionizáló sugárzás és a nem ionizáló sugárzások közé tartozó ultraviola-sugárzás (UV-sugárzás). Biológiai rákkeltő tényezők közül kiemelném a humán papilloma vírus (HPV), az AIDS vírusa, a HIV, illetve a hepatitisz B- és C-vírusok szerepét. Vírusoknak szerepe van pl. egyes fej-, nyakrákok, méhnyakrákok és limfómák kialakulásában.

Örökölhető-e a rák?

Öröklött tényezők a daganatos betegségek 5-10%-ában játszanak szerepet. Nem a hajlam öröklődik, hanem meghatározott genetikai károsodások jelennek meg az utódokban. Az öröklődés leggyakoribb az emlődaganatok és a vastagbéldaganatok egyes eseteiben. Az öröklődő daganatok általában fiatal korban jelennek meg, és a családban általában több generációra visszamenően is azonos típusú daganatos megbetegedés fordult elő. Az utódokban 100 százalékos vagy 50 százalékos valószínűséggel fejlődik ki a daganat.

Melyek a legveszélyesebbek?

Általában elmondható, hogy az időben felismert, korai daganatok jól kezelhetőek. A „veszélyesebb", kevésbé gyógyítható daganatok közé tartoznak pl. a tüdődaganatok, az agydaganatok, a májrák, gyomorrák és a hasnyálmirigyrák.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét?

Igen sok mindent tehetünk, hogy csökkentsük a rákos megbetegedés kialakulásának az esélyét a szervezetünkben. A Nemzetközi Rákellenes Szövetség szerint életmódváltással a rákos megbetegedések kialakulásának veszélye kb. 40 százalékkal lenne csökkenthető. Különösen hajlamosító tényezők közé tartozik a dohányzás, az alkohol, a helytelen életmód és a napsugárzás.
A rendszeres dohányzás (napi 1 doboz cigaretta) a férfiaknál tízszeresére, a nőknél ötszörösére emeli a tüdőrák kockázatát, és 7-8 évvel rövidíti meg a dohányosok átlagos élettartamát. Ne dohányozz! Különösen káros, ha fiatal, és állapotos vagy! Kerüld a dohányosok társaságát, a passzív dohányzás is káros! [M1] 
Az alkohol növeli a szájüregi rákok és a májrák kialakulásának valószínűségét.  Az alkoholt fogyasztó nőknél a mellrák gyakrabban fordul elő. Kerüld a nagy mennyiségű alkohol, főleg az égetett szeszek fogyasztását! Napi 1dl vörösbor fogyasztása viszont jótékony hatású lehet az érrendszerre.
[M2] A helytelen táplálkozás, és a mozgásszegény életmód szintén hozzájárulhat a rák kialakulásához. A nehéz, zsíros ételek, az adalékanyagokban és tartósítószerben gazdag élelmiszerek fogyasztása helyett javasoltak a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a nagy rosttartalmú táplálék. Igyunk sok, naponta 1,5-2 l folyadékot! Csökkentsük a sós, füstölt, nitrittel pácolt húsfélék, valamint a zsír fogyasztását!  Mozogjunk naponta legalább 30 percet! Sétáljunk, kocogjunk! A kevés testmozgás számos betegséghez, cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz, mozgásszervi betegséghez vezethet, sőt növelheti a vastagbél-, végbéldaganatok és az emlőrák kialakulásának kockázatát is.
A túlzott napsugárzás bőrdaganatok, főleg a melanoma kialakulásához vezethet. Óvjuk bőrünket mind a természetes, mind a mesterséges sugárzástól (szolárium)! Használjunk megfelelő faktorszámú és összetételű naptejet, kerüljük a napozást 10 és 15 óra között. A fehér bőrűek, és akiknek sok anyajegy van a testükön, fokozottan vigyázzanak, és ajánlott részükre a rendszeres bőrgyógyászati szűrővizsgálaton való megjelenés.

Hány éves kortól kell, és milyen szűrővizsgálatokra járnunk?

A szűrés célja, hogy egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyeken kimutassák a rejtett, tüneteket és panaszokat még nem okozó betegségeket. Tudományosan igazolt, hogy az emlőszűrés, méhnyakszűrés és vastagbélszűrés csökkenti a célbetegségből származó halálozást a népességben. Magyarországon minden negyedik haláleset daganatos betegség miatt következeik be, a daganatos betegek többsége előrehaladott állapotban kerül az orvoshoz, ilyenkor a teljes gyógyulás már ritkán lehetséges. Kívánatos lenne, hogy a lakosság legalább 70%-a részt vegyen a szervezett, felkínált szűrővizsgálatokon. Sajnos Magyarországon csak a behívottak kb. 36-50%-a, míg az Egyesült Királyságban, kb. 75%-a vesz részt a szervezett emlőszűrésen.
Jelenleg önkéntesen és térítésmentesen vehetnek részt szervezett keretek között a 45 és 65 év közötti nők emlőszűrésen (mammográfia), és a 25 és 65 év közöttiek méhnyakrákszűrésen. Az emlőszűrés 2 évente, a méhnyakszűrés 3 évente ajánlott. A tüdőszűrést elsősorban a tbc fertőzés kimutatására alkalmazzák, ennek ellenére a tüdődaganatok egy része jól diagnosztizálható vele. A vastagbélszűrés (székletvizsgálat) az 50-70 év közötti férfiak és nők számára ajánlott, jelenleg az országban csak szórványosan működik.