Szimpatika – Mi az igazság? Szedjünk-e jódot?

A fukusimai erőműben történt katasztrófa miatt az erőmű körül a lakosságot több kilométeres körzetben kitelepítették. Milyen egészségügyi problémákat okozhat a sugárzás? Ma az egyik beteg azt kérdezte tőlem: "mit tehetek az unokámért, hogy megóvjam?" Ekkor átszaladt rajtam az a 25 évvel ezelőtti tragédia, Csernobil agyonhallgatott, de el nem felejthető tragédiája.

A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai Pripjaty és Csernobil melletti atomerőműben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2006-os jelentésében úgy fogalmazott: "a baleset hatásai által leginkább érintett területen élők körében – különösen, akik a robbanás idején voltak gyerekek – jelentősen megugrott a pajzsmirigyrák előfordulási valószínűsége". Ez nagyrészt a reaktorból az első napokban kiszabaduló radioaktív jód nagy mennyisége miatt történt, amely lerakódott a legelőkön, s így a tehenek közvetítésével a tejbe került, amelyet a gyerekek fogyasztottak. Csernobil tragédiájának legfontosabb késői következménye a pajzsmirigyrák előfordulásának drámai növekedése volt azok körében, akiket gyermekkorukban ért a sugárzás – mostanáig több mint 6000 esetet ismerünk. Tragédia a tragédiában, hogy mindez megelőzhető lett volna, ha az embereknek időben elmondják, hogy ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből, amely nagy mennyiségű radioaktív (131-es rendszámú) jódizotópot tartalmazott. A pajzsmirigyben felhalmozódó 131-es jódizotóp ugyanis rákot okozhat, különösen gyermekekben. Mivel ez az anyag viszonylag hamar elbomlik, ha a környéken élők néhány hónapig nem fogyasztottak volna helyi tejet, a kialakult megbetegedések jelentős része elkerülhető lett volna.

Miért jelent különösen a pajzsmirigy működésére veszélyt a radioaktív jódizotóp, és miért jelenthet megoldást a kiegészítő jódpótlás?

A pajzsmirigy termelte hormonok (a tiroxin és a trijódtironin) jódtartalmú aminosav-származékok, szintézisükhöz a pajzsmirigynek jódot kell felvennie a vérből, és ha radioaktív jódizotóp van jelen, azt éppúgy felveszi, mint a "normális", nem sugárzó (127-es rendszámú) izotópot. A csernobili katasztrófa idején kálium-jodid tablettát javasoltunk, mivel ennek szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó jódizotóppal, ezáltal kivédhető vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele. A kálium-jodid a sugárzással való találkozást követő egy néhány napon belül képes kifejteni védő hatását, de minél később kezdi valaki szedni, annál kevésbé használ.

Kell-e félnünk a sugárzás káros hatásaitól, a katasztrófa helyszínétől több ezer kilométeres távolságban is?

A magyar katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a távolság és az uralkodó szélirány miatt a Japánban bekövetkezett katasztrófa csak nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását. A jelenlegi helyzetben, hazánkban kiegészítő jódpótlásra jelenleg nincs szükség, mert a kálium-jodid nem egy általános sugárvédő anyag, önmagában a radioaktív jód beépülését akadályozza meg. Erre csak akkor van szükség, ha a környezetben a radioaktív jód mennyisége megemelkedett, erről azonban nálunk szerencsére nincs szó. Ráadásul a kálium-jodid alkalmazása – amennyiben szükséges – nem napokon keresztül javasolt. Szedése a katasztrófa bekövetkezése előtt és után egy-két napig tanácsos, később már értelmetlen. Fontos tudni azt is, hogy pajzsmirigy betegség – például Basedow-kór vagy gyulladás – esetén a kálium-jodid nem nyújt védelmet, sőt kifejezetten káros lehet. Korábbi pajzsmirigyműtét és csökkent pajzsmirigy működés esetén pedig a szedése nem indokolt. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kálium-jodid alkalmazása jelen helyzetben több kárt okozna, mint hasznot, mert egyrészt nem jelent védelmet, fölösleges, másrészt jelentősen megemelné a pajzsmirigybetegek számát. A jodid ugyanis fokozza az autoimmun gyulladást, mind fokozott, mind csökkent működét is kiválthat. Terhesek számára sem célszerű magas dózisú jód tablettát szedni.

forrás: Inforádió