Szimpatika – Ne egyél kettő helyett

Még nem tudatosult bennünk, milyen korán kezdődik az elhízás, és még az orvosok sem fektetnek hangsúlyt rá, hogy elmagyarázzák a kismamáknak a szervezetük és a magzatuk között zajló kölcsönhatások következményeit. Cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegség, zsírmáj, csontritkulás, depresszió – egykor ezek jellemzően az idősödő felnőttek betegségei voltak. Ma egyre több tizenéves ül az ezekkel foglalkozó szakrendelések váróiban.

Az Egyesült Államokban 12 millió kövér – azaz nem pusztán túlsúlyos, hanem kifejezetten elhízott – gyermek él.
A megkérdezett szülők rossz szokásokról beszélnek, amelyek környezeti hatások révén, tőlük és a gyerektől is függetlenül alakultak ki – például otthagyhatatlan számítógépekről, iskolai büfében kapható cukros üdítőkről, kihagyhatatlan gyorséttermi randevúkról. Ha azonban a szakértőt kérdezzük, hogy hol az a pont, ahol az elhízás folyamata beindul, egyetlen szó lesz a válasz: a fogamzás. Egy észak-karolinai központú, de a világ nagy részére kiterjedő vizsgálat szakértői bizonyítékokat találtak arra, hogy az elhízásra való hajlamot már a magzatot a méhen belül érő hatások kialakítják.
A Harvard kutatói 2007-ben kimutatták, hogy minél többet hízik valaki terhessége idején, annál nagyobb eséllyel lesz a normális súllyal születő gyermeke 3 évesen túlsúlyos. Ennek hátterében nem találtak genetikai hajlamot. A New York Egyetem munkacsoportja arról számolt be, hogy a testsúlycsökkentő műtétet követően szülő nők gyermekei 52 százalékkal kisebb eséllyel híznak el, mint azon kövér nők gyermekei, akik a szülésük után jelentkeznek hasonló műtétre. A szakértők mindezek alapján úgy vélik, az anya étkezése valamiféle jelként szolgál a magzat számára, amely befolyásolja az étvágyát és az anyagcseréjét. Zsírban, szénhidrátban, sóban gazdag étkezéssel tehát maga az anya teheti hajlamossá gyermekét az elhízásra.

forrás: NOL.hu