Szimpatika – Krém, gél, tej? Melyik a jó napvédő?

Mit jelent az ultraibolya sugárzás?

A napból érkező láthatatlan sugárzás, amely károsíthatja a bőrt, és melanómát, illetve más bőrdaganatot okozhat. Az UV-B sokkal inkább felelős a napégésért, az UV-A viszont mélyebbre hatol a bőrben. Mindkettő hozzájárul a bőr korai öregedéséhez és a daganatos folyamat elindításához. Így ma már olyan napfényvédők alkalmazása javasolt, melyek mindkét UV-sugárzást kiszűrik, elnyelik vagy visszaverik. Az UV-C-sugárzásnak még erősebb a daganatprovokáló hatása, de az ózonpajzs ezeket a hullámokat szinte teljesen kiszűri (magas hegyi körülmények között, illetve ózonlyuk esetén az UV-C aránya jelentősen fokozódik). Az ultraibolya fény igen kifejezett immungyengítő hatású is.

Miért kell a napvédelem?

Tisztában kell lennünk azzal, hogy a túlzásba vitt napozás és az erős napsugárzás hatására kialakult – és egyelőre még nem tapasztalt – következményekkel később szembesülhetünk. A napfény káros hatásaként jelentkezhetnek szembetegségek, a bőr korai öregedése, pigmentfoltok kialakulása, napkiütés, leégés, fokozódik a bőrbetegségek kifejlődésének veszélye. A barnulás legnagyobb kockázata, hogy megnő a rosszindulatú bőrdaganatok képződésének esélye. A megelőzéssel és gondos felkészüléssel a legtöbb bőrbetegség előfordulásának aránya minimálisra csökkenthető.

Nagyanyáinknak miért nem kellett?

A régi időkben a fehér bőrű emberek ugyanúgy leégtek, csak kevesebb figyelmet fordítottak rá, mert nem volt divat barnának lenni. Amikor csak lehetett, naptól védő ruházatot hordtak. Az asszonyok bokát takaró szoknyával és fehér blúzzal, fejükön kendővel védekeztek a káros meleg és a lebarnulás ellen. A módosabbak pedig napernyőt használtak. Ne feledjük, a parasztember délben ebédelt, és 2 órát aludt a nagy melegekben. A sokéves tapasztalat az emberek bölcsességévé vált. A mai értelemben vett fürdőkultúra és ruhátlanság, tengerparti vagy vízparti nyaralás nem volt divat, sem elérhető szórakozás a társadalom nagyobb hányadának.

Mit jelentenek a jelölések a naptejeken?

A közismert napvédő faktor régebben csak az UV-B-sugarakra vonatkozott, vagyis a leégéstől védte a bőrt. A mai fényvédő készítmények megbízhatóan kiszűrik az UV-A sugarakat is, ezt jelzik is a készítményen. Az SPF (Sun Protective Factor) az UV-B-sugárzás elleni védelem fokát jelenti, míg a PPD (Progressive Pigmentation Darkening) az UV-A-sugarak elleni védelemről szól. A fényvédő faktor melletti szám arra utal, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával. Ha például fényvédő krém nélkül 4 perc alatt leégünk, akkor egy 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő kb. 120 percre tolódik ki. Vagyis ilyen faktorszám mellett is legalább 2 óránként ismételni kell a krémezést!

Fontos, hogy a napra menetel előtt 30 perccel kenjük be magunkat, mert körülbelül ennyi idő kell, míg a napozószerek kifejtik a hatásukat.

Krém, gél, tej – mi a jó?

Zsíros bőrre célszerű sprayt, vagy gélt használni, míg száraz és normál bőrre nyugodtan kenhető a krém vagy a naptej.

Az arcbőrre ne kenjünk naptejet! Erre az érzékeny részre ajánlott fényvédő arckrémet használni.

Ajkainkra kenjünk szűrővel ellátott szőlőzsírt!

Mi alapján válasszunk?

Ez elsősorban a sugárzás adott helyen tapasztalt erősségétől és az egyén napra való érzékenységétől függ. Vízparti vakáció kezdetén javasoljuk a magasabb fényvédő faktorú készítmények használatát. Ugyanez az alapelv érvényes a hegyvidéki nyaralásokra is, mivel a tengerszint feletti magasság növekedésével az UV-sugárzás intenzitása is nő: 1000 méterenként kb. 10%-kal. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy a homok és a hó erősen visszaveri a fényt. Bőrünk alapszíne, szemünk és hajunk színe, és szeplősödére való hajlamunk alapján meghatározható az, hogy milyen mértékben vagyunk érzékenyek a napsugárzásra, illetve az is, hogy mennyi ideig tartózkodhatunk a napon a leégés veszélye nélkül. Bőrtípusunk ismerete segít a megfelelő védekezés kialakításában is. Általános szabály az, hogy minél világosabb a bőrünk színe, annál nagyobb veszélyt jelent számunkra az UV-sugárzás.

A fürdőzéshez javasolt vízálló fényvédők 2x20 perc vízben tartózkodás után is megőrzik hatásukat. Ennél hosszabb fürdőzés után viszont újra kell krémezni a testfelületet.

Elég a napvédővel ellátott arckrém, vagy kell külön naptej a mindennapokra?

A fényvédő krémek használata kora tavasztól késő őszig ajánlott, még városi körülmények között is. Erősebb napsütés esetén egész testünket érdemes bekrémezni. Akár már 5 perc közvetlen napsugárzás káros hatással lehet bőrünkre. Nők számára a tavaszi-nyári időszakban fényvédő tartalmú arckrémek használata javasolt. A férfiaknak a hajjal nem fedett koponyarészt érdemes a későbbi kellemetlenségek elkerülése érdekében mindennap bekenni és/vagy kalapot viselni. Fontos tudni, hogy az üveg nem gátolja az UV-A-sugarak áthaladását, ezért autóban utazva is be kell kenni az arcot és a karokat.

Fizikai vagy kémiai szűrő?

Fényvédő készítmények tartalmazhatnak fizikai és kémiai szűrőket. A fizikai szűrők inkább visszaverik vagy megtörik a fényt. A kémiai szűrők az abszorpció elvén működnek, tehát inkább elnyelik a fényt. Tudni kell, hogy a fényvédők csak megfelelő mennyiségben alkalmazva tudják hatásukat kifejteni. Sajnos az a tapasztalat, hogy általában a szükséges mennyiségnek csak a felét-harmadát használják az emberek minden egyes kenésnél. Ráadásul a napfény, a dörzsölés és az izzadás hatására a készítmények néhány óra alatt elvesztik hatékonyságukat, tehát 2-3 óránként javasolt újra bekenni a fénynek kitett területeket.

Biotermékek, házilagos módszere, pl: kakaóvaj…

A kakaóvaj a barnulást segíti, de nem véd az UV-sugarak ellen. Így szupergyorsan lebarnulhatunk és meg is éghetünk, sőt, elhitetjük magunkkal, hogy a gyorsabb barnulásunk következtében nem érhet annyi káros sugárzás bennünket.

Hogyan lehet egyéb módon védekezni?

Ne tartózkodjunk védelem nélkül a napon 11 és 15 óra között. Ilyenkor ugyanis a legintenzívebb a sugárzás. Felhős időben is védekezni kell az UV-sugárzástól, mert a felhők a napsugaraknak csak egy részét szűrik ki. Napozás után a bőr nedvességtartamát helyreállító testápolót ajánlott használni. A nap káros sugarai ellen a legjobb védelem a lenge, természetes anyagból készült ruha, szalmakalap, kendő, sapka. Erre különösen gyerekek esetében kell odafigyelni. Nem árt UV-védő napszemüveg használata, mert az erős sugárzás a szemünket is károsíthatja. Rendkívül fontos a megfelelő mennyiségű víz – lehetőleg ásványvíz – fogyasztása! Védekezni kell a víz alatt is! Három méter mélységig a tiszta vízben erős marad az UV-sugárzás, tehát az arc, a váll vagy a hát fokozott veszélynek van kitéve a víz alatt is. Aki sok anyajeggyel rendelkezik, magasabb faktorszámú napozószerrel védekezzen. A kismamák terhességük ideje alatt kerüljék a direkt, főleg déli órákban tapasztalható erős napsugárzást.

Csecsemőkre, kisgyermekekre mit kell kenni?

Csecsemők és kisgyermekek bőre jóval érzékenyebb, védtelenebb, mint a felnőtteké. Ezért náluk fokozottabb figyelemre van szükség. A gyermekekre jutó UV-sugárzás többszöröse a felnőtteket ért sugárzásnak, ebben az életkorban kell leginkább figyelni a napon eltöltött időre. A kicsinyek több időt töltenek kinn a szabadban, nem szívesen vesznek fel pólót, és tiltakoznak, ha a védőkrémmel bekenjük őket. Testüket 30-asnál magasabb faktorszámú naptejjel kell kenni. Érdemes hipoallergén készítményeket használni.

Napszúrás esetén mi a teendő?

Árnyékos, hűvös helyre kell vinni a beteget, ha fejfájás, szédülés, kábultság, hányinger tapasztalható a sokáig napozón. Enyhébb esetekben hideg vizes borogatást kell tenni a tarkóra, apró kortyonként hűvös, de nem jeges folyadékot bevinni a szervezetbe. 2-3 napig ágynyugalom javallott, lehetőség szerint hűvös, fénytől védett szobában. Súlyosabb esetekben a testhőmérséklet 39-40 C fokra emelkedik, a beteg tudata zavarttá válik, nem ritka az eszméletvesztés sem. Ilyenkor azonnal orvoshoz kell vinni a beteget, vagy mentőt hívni.