A gyerek okosabb lesz, ha hangszeren játszik
2011. 09. 04.
Egy a Harvard Egyetemen végzett kutatás arra enged következtetni, hogy a gyerek zenetanulása sokkal több haszonnal jár, mint eddig tudni vélték. Olyan nem várt képességeket is fejleszt, olyan agyterületek fejlődését is előmozdítja, amelyek nem köthetők közvetlenül a hangszeren játszás készségfejlesztő hatásához.
Közelebbről, arról van szó, hogy azok a tíz év körüli gyermekek, akik már legalább három éve valamilyen hangszeren játszanak, nem csak a hangok megkülönböztetésben és az ujjmozgások finomságában teljesítenek jobban, mint nem zenélő társaik.
Meglepő módon a szóbeli kifejezés képességét és a vizuális mintafelismerési képességet mérő teszt-eredményeik is felülmúlják a többiekét, akik nem játszanak három éve, rendszeresen hangszeren. A kutatásba 41 nyolc és tizenegy év közötti gyermeket vontak be, akik zongorázni vagy vonós hangszeren játszani tanultak, legalább három éve. Őket hasonlították 18 olyan gyermekhez, akik nem tanultak zenélni. A gyermekek mindkét csoportjának volt hetente 30–40 perces általános zeneórája az iskolában, de a hangszeren játszani tanulók emellett magánórákat is vettek, átlagosan heti 45 percben, és az otthoni gyakorlásra is fordítottak időt. Abban nincs semmi meglepő, hogy a 'kis muzsikusok' jobban teljesítették az olyan teszteket, amelyek kifejezetten a zenei képességhez kötődtek (hangfelismerés, ujjmozgás finomsága), annál inkább felkeltette a kutatók figyelmét, hogy jobban teljesítettek két olyan területen, amelynek ránézésre semmi köze a zenéhez: a verbális képességet mérő (szókincs IQ teszt) és vizuális mintázat kitöltő tesztben (Raven-féle Progresszív Mátrix). Kitűnt, hogy minél hosszabb ideje és minél intenzívebben gyakorolt egy gyerek a választott hangszerén, annál jobb eredményt ért el ezeken a teszteken.
Ezek szerint a hangszeren való játék elsajátítása több előnnyel jár, mint amit a zenetanulástól közvetlenül elvárunk. Sőt, mi több, kutatásokat sürgetnek a Harvard érintett kutatói az oki összefüggés vizsgálatára: a hangszeren való játék, a gyakorlás sűrűsége és a gondolkodás fejlődése között.
Forrás: EurekAlert/Független.Hírügynökség
Meglepő módon a szóbeli kifejezés képességét és a vizuális mintafelismerési képességet mérő teszt-eredményeik is felülmúlják a többiekét, akik nem játszanak három éve, rendszeresen hangszeren. A kutatásba 41 nyolc és tizenegy év közötti gyermeket vontak be, akik zongorázni vagy vonós hangszeren játszani tanultak, legalább három éve. Őket hasonlították 18 olyan gyermekhez, akik nem tanultak zenélni. A gyermekek mindkét csoportjának volt hetente 30–40 perces általános zeneórája az iskolában, de a hangszeren játszani tanulók emellett magánórákat is vettek, átlagosan heti 45 percben, és az otthoni gyakorlásra is fordítottak időt. Abban nincs semmi meglepő, hogy a 'kis muzsikusok' jobban teljesítették az olyan teszteket, amelyek kifejezetten a zenei képességhez kötődtek (hangfelismerés, ujjmozgás finomsága), annál inkább felkeltette a kutatók figyelmét, hogy jobban teljesítettek két olyan területen, amelynek ránézésre semmi köze a zenéhez: a verbális képességet mérő (szókincs IQ teszt) és vizuális mintázat kitöltő tesztben (Raven-féle Progresszív Mátrix). Kitűnt, hogy minél hosszabb ideje és minél intenzívebben gyakorolt egy gyerek a választott hangszerén, annál jobb eredményt ért el ezeken a teszteken.
Ezek szerint a hangszeren való játék elsajátítása több előnnyel jár, mint amit a zenetanulástól közvetlenül elvárunk. Sőt, mi több, kutatásokat sürgetnek a Harvard érintett kutatói az oki összefüggés vizsgálatára: a hangszeren való játék, a gyakorlás sűrűsége és a gondolkodás fejlődése között.
Forrás: EurekAlert/Független.Hírügynökség
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!