Szimpatika – Miért betegszünk meg fiatalkorban?

Szívbetegség, rák, cukorbetegség. Csupán néhány az egész életünket meghatározó krónikus betegségek közül. Néhány kórokot ismerünk, például az artériák elmeszesedését, a vérnyomás megemelkedését vagy az inzulinrezisztencia kialakulását, de miért van az, hogy egyesekben nagyobb eséllyel jelentkeznek, mint másokban? Az elhízás, a dohányzás és a pszichoszociális stressz mind-mind közrejátszhat, a géneknek is van szerepe, azt azonban ezek sem magyarázzák, miért volt a szívkoszorúér-betegség 100 évvel ezelőtt ritka, most pedig világszerte a leggyakoribb halálok.

A napjaink krónikus betegségeinek megelőzésére irányuló kutatások nagyrészt kudarcot vallottak. Hamarosan 250 millió cukorbeteg lesz a világon, és sokuk nem túlsúlyos, sőt rendszeres testmozgást is végez.

A hosszú távú kutatások azt mutatják, hogy a krónikus betegségekben szenvedő emberek gyakran másoktól eltérően fejlődtek az anyaméhben és gyermekkorukban. Születési testsúlyuk általában a normális tartomány alsó határán van. Úgy tűnik, az emberek is olyanok, mint az autók. Tönkremehetnek, ha rázós úton közlekednek, a lerobbanásnak azonban sokkal nagyobb az esélye, ha eleve rosszul szerelték össze őket. Korai fejlődésünk az anyaméhben előrevetíti alkatunkat, azt, hogy milyen sérülékenyek leszünk a bennünket érő negatív tényezőkkel szemben, és hogyan tudjuk legyőzni azokat életünk további részében.

A többi élőlényhez hasonlóan az ember anyaméhen belüli és csecsemőkori fejlődését is a környezete alakítja, különösen a tápanyagellátását. A személy, akivé válunk, nem a fogantatáskor lesz meghatározva, hanem a kapott gének és a fejlődés során kapott, illetve nem kapott tápanyagok kölcsönhatása révén. Ha a létfontosságú gének nem kapcsolódnak be a magzati fejlődés során, az maradandóan megváltoztathatja a magzat felépítését és működését egész életére.

Ez magyarázza azt, hogy a krónikus betegségek összefüggésben állhatnak az alacsony születési testsúllyal.

Mi a tanulság? A krónikus betegségek megelőzése jórészt a lányok és fiatal nők megfelelő táplálkozásán múlik. Napjainkban sok magzat az anyaméhben egészségtelen vagy elégtelen étrendet kap világszerte. A szívkoszorúér-betegség, a 2-es típusú diabétesz, az emlőrák és a többi krónikus betegség nem szükségszerűen alakulnak ki. Előfordulásukért nem az evolúció évezredein keresztül ránk örökített gének felelnek. A krónikus betegségeket nem szabad az emberiség elkerülhetetlen sorsaként felfogni, sokkal inkább az emberi fejlődés változó mintájának eredménye. Meg is előzhetnénk ezeket a rendellenességeket, amennyiben hajlandók lennénk rá.

www.medipress.hu