Szimpatika – Hogyan tartósítsuk ételeinket, hogy egészségesek maradjanak?

A gyulladások szabad gyökei megtámadhatják a sejtekben lévő génállományt, és mutációkat okozva rák alakulhat ki. Megtámadva a sejtek struktúráját csökken a vízkötőgépesség, és öregedést okoz a szabadgyök. Jogos a kérdés, hogyan lehet kordában tartani a szabadgyököket a szervezetünkben? Meglepőnek fog hangzani: helyes táplálkozással! Ha helyesen táplálkozunk, soha sem betegszünk meg, mert nem lesznek bennünk gyulladások, és ugyanezen oknál fogva nagyon lassan öregszünk!

Van egy molekula, úgy hívják, hogy hidrogénperoxid, ez nem szabadgyök, de egy reaktív molekula, melyből keletkezik szabadgyök, és amely szabadgyökből keletkezik. A gyulladásos és rákos sejteknél többszörös koncentrációban található, mint a normál sejteknél. Ahol oxidatív szabadgyök van, ott megtalálható. A sejtek első védelmi vonalát az antioxidáns enzimek jelentik. Ha túl nagy koncentrációban keletkezik valahol a hidrogénperoxid, akkor van egy enzimünk, az ún. kataláz enzim, melynek segítségével két hidrogénperoxidból két vízmolekula és egy oxigénmolekula keletkezik. Ha valahol pedig magas a szuperoxid szabadgyök koncentrációja, akkor ott van a szuperoxid dizmutáz nevű enzimünk, amely eltakarítja a szabadgyököket. Ezeket az antioxidáns enzimeinket nemcsak a szervezetünk tudja előállítani, hanem megkaphatjuk a táplálékainkból is. Különösen idősebb korban fontos a külső enzimforrás támogatása, mivel ahogy öregszünk, úgy csökken bennünk ezeknek az enzimeknek az előállítása.

Sóti Ernő, nyugdíjas vegyész  egy nagyon egyszerű módszert talált ki a táplálékainkban lévő antioxidáns enzimek kimutatására. Vegyük pl. a spenótot. Lemossa a spenót leveleket, és betesszi a fagyasztóba.  A megfagyott leveleket kivéve a fagyasztóból mozsárban összetöri, kis vizet hozzáadva golyókat képez belőle, és 35-40 fokon megszárítja. Kémcsőbe hidrogénperixid oldatot tesz, és beleteszi a száradt spenótgolyócskát. Ha pezsgést tapasztal, akkor az az oxigén gáz felszabadulását jelenti. A kémcsőben jól látható a pezsgés. Minél erőteljesebb a pezsgés, annál intenzívebben történik a hidrogénperoxid átalakulása vízzé és oxigén gázzá. Ha a szárítás hőmérsékletét 50 fok fölé viszi, akkor nem kapott egyáltalán pezsgést. Ez mutatta, hogy enzimreakció van jelen, amely enzim 50 fok fölött tönkremegy, és nem mutat reakciót. A másik antioxidáns enzimet pedig oly módon mutatta ki a növényekben, hogy az előző reakcióhoz még fenolt öntött, és a fenol az intenzív oxidáció révén szénné feketedett. Ennek az egyszerű kísérletnek több fontos következménye van. Egyrészt, a fagyasztás és a 40 fok alatti kímélő szárítás nem pusztítja el az antioxidáns enzimeinket.

A fagyasztás és a kímélő szárítás élve hagyja az antioxidáns enzimeinket

Ennek az egyszerű kísérletnek több fontos következménye van. Találtunk két olyan technológiát, amelyet használhatunk az ételeink elkészítésénél. Másodszor, a fagyasztás jó technika, arra hogy a növényi táplálékainkban hozzáférjünk a növényi sejt számunkra hasznos anyagaihoz. Nem szükséges, hogy növényevő fogazattal és növényevő emésztőrendszerrel rendelkezzünk. Harmadszor, egyszerű módszerrel meghatározhatjuk a számunkra leghasznosabb antioxidáns enzimekkel rendelkező növényeket.

Dr. Hummel Zoltán