Szimpatika

Az  államtitkár arról tájékoztatta a céget, hogy Magyarország elkötelezett egy teljes mértékben GMO-mentes politika mellett. Ennek  megerősítéseként a január elsején életbe lépő új Alaptörvény külön cikkben rendelkezik a genetikailag módosított élőlényektől mentes hazai mezőgazdaságról, valamint az állampolgárok egészséges élelmiszerekhez és ivóvízhez fűződő jogáról.

Júliusban több ezer hektár kukoricavetést semmisítettek meg az országban, mert génmódosított vetőmag került a földbe, amelynek használata Magyarországon tiltott. Az ellenőrök Pioneer és Monsanto fajtákat egyaránt találtak az elvetett vetőmagok között. A hatóság azt nem vizsgálja - az unión belüli áruk szabad áramlása miatt -, hogy miként került az országba a GMO-val szennyezett vetőmag, de azt igen, hogy hová került az áruból.

A Monsanto a honlapján szereplő adatok szerint 1901-ben alakult az Amerikai Egyesült Államokban, mára a mezőgazdasági termékek és technológiai megoldások egyik legnagyobb szállítójává vált a világon - írta az MTI.

Jó, de mi is a baj a génmodosítással?

A génmódosítás pártolói évtizedek óta azzal kecsegtetnek, hogy segítségével majd nagy terméshozamú, szárazságtűrő fajokat hozhatunk létre. De mindezidáig alapvetően két típusú génmódosított növény került köztermesztésbe: amelyik ellenáll egy bizonyos gyomirtónak, s amelyik maga termel méreganyagot bizonyos kártevők ellen. Mindkettő problémás: a permetszer túlzott használata miatt hamar kialakul a rezisztencia, ezért idővel újfajta, veszélyesebb gyomirtókat kell használniuk a gazdáknak. Míg az utóbbi – mivel a növény egész évben termeli a hatóanyagot– ezerszer-kétezerszer több méreggel éri el ugyanazt a hatást, mintha permetezték volna. A gazdák is rosszul járnak: a génmódosított vetőmagok jóval drágábbak, mint a hagyományosak, s elterjedésükkel az áruk még feljebb kúszik. A génmódosított növények egészségügyi hatásaival kapcsolatban is merültek fel aggályok.

Máig nincsenek megbízható kutatások, amelyek alátámasztanák a biotechnológiai cégek azon állítását, mely szerint a génmódosított növények ártalmatlanok az egészségre. Az engedélyezés alapja a gyártó cég által készített kutatás. Márpedig ha valaki az szeretné bizonyítani, hogy valami nem káros, olyan kutatást készít, ami ezt támasztja alá.

Mi okozhatja ezeket?

A probléma magában a technológiában keresendő - magyarázta el Fidrich Róbert.  A génmódosítással  újfajta fehérjék termelésére vesszük rá a géneket. Ezekkel az emberi szervezet nem találkozott korábban, ezért  idegen anyagként fogja kezelni az immunrendszer. Erre számos példát láttunk: a génmódosított növényeket termesztő Fülöp-szigeteki és indiai gazdák némelyikénél olyan erős allergiás reakciókat váltott ki a növények pollenje, hogy sokukat kórházba kellett szállítani. Másrészt maga az eljárás is jelentős kockázatokat hordoz. A természetben nem lehetséges az egymástól távol eső fajok kereszteződése, ezért az embernek különböző trükköket kell bevetni ahhoz, hogy ezt megvalósítsa. Ma leginkább génpuskával juttatják be a kívánt géneket (transzgéneket) a DNS láncba: szó szerint belövik a DNS molekulákat a sejtekbe. Csakhogy ez körülbelül annyira pontos, mint amikor egy bekötött szemű íjász 50 méterről próbál beletalálni egy 10 centiméteres célkeresztbe. Nem lehet tudni, hogy a transzgén a DNS mely szakaszába épül be, s mely géneket fogja „kilőni”. További probléma, hogy a DNS-ben vannak olyan „szemét gének”, amelyeknek látszólag nincs is szerepük. A génbevitel felélesztheti ezeket az alvó géneket, amelyek aztán ismeretlen – akár toxikus − fehérjéket kezdenek termelni.