Szimpatika

A legnagyobb mértékű ásványianyag-csökkenést elszenvedett élelmiszerek; (mg/100g)

Nátrium:               -futóbab 6,5-ről szinte a nullára      ( majdnem 100%-os csökkenés)

Kálium:                 -spenót (főtt) 490-ről 230-ra            ( 53%-os csökkenés)

……………………           -burgonya 568-ról 360-ra                ( 36%-os csökkenés)

Foszfor:                -spenót (főtt)  93-ról 28-ra                ( 70%-os csökkenés)

……………………-burgonya 0,15-ről 0,08-ra              ( 47%-os csökkenés)

Kalcium:               -brokkoli főtt 160-ról 40-re               ( 75%-os csökkenés)

……………………-újhagyma 135-ről 35-re                 ( 74%-os csökkenés)

Magnézium:        -sárgarépa 12-ről 3-ra                      ( 75%-os csökkenés)

Vas:                      -spenót (főtt) 4-ről 1,6-ra                  ( 60%-os csökkenés)

…………………..-karórépa 0,35-ről 0,1-re                   ( 71%-os csökkenés)

Réz:                     -spenót (főtt) 0,26-ról 0,01 re           ( 96%-os csökkenés)

……………………-vízitorma 0,14-ről 0,001-re             ( 93%-os csökkenés)

Még két érdekesség; Ez alatt az 51 év alatt a sárgarépa elvesztette magnézium tartalmának 75%-át, kalcium tartalmának 48%-át, vastartalmának 46%-át, réztartalmának 75%-át.

1991-ben tíz paradicsomot kellett volna megegyünk, hogy ugyanazt a rézbevitelt elérjük, mint 1940-ben!

A helyzet természetesen nem javult 1991 óta, ugyanis nem volt rá oka, hogy javuljon. Többen megkerestek már a “megoldással”: biotermesztést kell folytatni! Én nem vagyok mezőgazdász, ezért vannak hiányosságaim a témában. Azt azonban magyarázza el nekem valaki, hogy egy termőföldnél, ahonnan már sikerült szinte például az összes szelént kinyerni, a szervestrágyázás, amiben már régen szintén nincs szelén, milyen megoldást jelenthet? Az ásványi anyagok kikerültek a körforgásból, és célzott visszajuttatásuk nélkül ez a probléma soha nem fog megoldódni.

De  mi köze a talaj és az élelmiszerek tápanyaghiányának a betegségekhez, vagy pl. az elhízáshoz?

Az életműködéseket, mint tudjuk, enzimek szabályozzák. Ezek az enzimek megfelelő ionok, ásványi anyagok hiányában nem működnek. Egy-egy életfolyamat sérül, innen már csak egy lépés a hagyományos értelemben vett betegség, ami a náthától akár a rákig is terjedhet.

A táplálékunkból hiányzik valamely tápanyag (ionok, vitaminok stb.).  A szervezet ezt érzékeli, de csak egy módon tudja tudtunkra adni, hogy hiányzik valami: úgy, hogy megéhezünk. Ha megéhezünk, akkor persze jöhet a csokis kifli amiben a kalórián és néhány mérgező vegyszeren kívül nincs semmi. A hiány nem szűnik meg, az éhségérzet fokozódik, mi meg szépen gömbölyödünk, mert nem bírjuk abbahagyni az evést.

forrás: dr Antal Dezső/drmineral.hu