Szimpatika

Már a középkori kolostorok szakácskönyveiben is szerepelnek pisztrángos ételek. A papok pompás csemegének tartották, böjt idején előszeretettel fogyasztották. „Egyöntetűen minden nemzetbeliek becses eledelnek tartják az év minden szakában” – írta a svájci tudós, orvos és természetkutató Konrad Gessner a 16. században.
Tengeri fajtáját „fekete lazacnak” is nevezik, jellegzetes x-formájú fekete foltjai miatt. Ennek hosszúsága az 1 métert is elérheti. Ugyanilyen termetes az Alpok, Skandinávia és Skócia hegyei között meghúzódó mély tavakban honos tavi pisztráng. Egész Európában előfordul a kisebb termetű sebes pisztráng, ami csak sebes folyású és tiszta vizű hegyi patakokban él meg. Húsa tiszta, jó ízű és szálkamentes.
Manapság már minden pisztrángfajt nagy tömegben tenyésztenek, a piacokon frissen vagy mélyhűtve kapható. Többnyire főzve, forrázva vagy sütve készítik, mártásokkal leöntve. A bőrét általában nem fogyasztjuk.


Hozzávalók

(4 személyre)

4 konyhakész pisztráng
1 fej hagyma
2 szál sárgarépa
5 dl száraz fehérbor
2 babérlevél
6 szem szegfűszeg
1 csokor petrezselyem
1 evőkanál só

- A halat folyó vízben alaposan megmossuk. A hagymát megtisztítjuk, majd beleszúrjuk a szegfűszeget és a babérlevelet. A megtisztított sárgarépát nagyobb darabokra vágjuk.
- Fazékba öntjük a bort és 1 liter vizet. Beletesszük a tűzdelt hagymát, a sárgarépát, a megmosott petrezselyemcsokrot és a sót. Felforraljuk, majd a tüzet mérsékelve, beletesszük a halakat. Fedő alatt, gyöngyözve forró vízben 10-15 perc alatt megpároljuk.
- A léből a halat szűrőkanállal kiemeljük és tányérra fektetjük. Vajmártással leöntve, petrezselymes burgonyával körítve tálaljuk, citromkarikákkal díszítjük.