Szimpatika – A depresszió a színtiszta rossz

Sajnos Magyarországon a depressziót sem a betegek, sem pedig a környezetük nem tekintik „igazi” betegségnek. Pedig a nemzetközi és hazai vizsgálatok szerint is száz felnőtt közül legalább tizenketten életük során legalább egy súlyos depressziós szakaszon átesnek.

Persze a szomorúság, a  rossz közérzet önmagában még nem depresszió. Az normális dolog, hogy ha veszteség ér valakit, szomorú és fájdalmat érez. Azonban ha a lelki egyensúly hosszabb idő elteltével sem billen helyre, s ha emiatt a beteg képtelen visszazökkeni a megszokott kerékvágásba – ideje riadót fújni. A vészjelek: tartós szomorúság, levertség, érdektelenség az élet minden területén, negatív gondolatok, nyugtalanság, pesszimizmus, fáradékonyság. A depressziós ember gyakran szétszórt, képtelen bármire is odafigyelni, esetleg feledékeny. Csúnyának, butának, értéktelennek vagy bűnösnek tartja magát. A betegek 5–10 százalékával csak egyszer esik meg a baj, 65–70 százalékával viszont többször is.

Körülbelül négyszer annyi nő szenved depresszióban, mint férfi. Az életkori adatból szakemberek arra következtetnek, hogy az aktív nők életformája az egyik fő előidéző ok. Depresszióba kergethet az úgynevezett „három műszak”, amelyben egyszerre kell pénzt keresni, gyermeket nevelni és háztartást vezetni. De nem kedvez a lelkiállapotnak a nők hátrányos munkahelyi megkülönböztetése sem. Más kutatók ezzel szemben a hormonális adottságokat okolják. Nem véletlen – állítják ők –, hogy a problémák leggyakrabban a terhesség alatt, illetve a szülés után jelentkeznek, amikor tudvalevőleg gyakran változik a női nemi hormonszintje. Felmérések szerint a nők egytizede lesz depressziós a terhesség alatt, 10–15 százalékuk pedig a szülés után.

Ha tudjuk, melyek a depresszió tünetei, az már fél siker.  Az ember hajlamos ugyanis a problémákat fáradtságnak, kimerültségnek és az őt érő stresszhatásoknak betudni, így a többség nem is fordul velük orvoshoz. Pedig ma már számos módszer létezik a problémára. A leggyakrabban gyógyszert írnak fel, mely néhány hét alatt segít túllépni a bajon. Őszi-téli depresszió esetén az is segíthet, ha kellő fényt teremt a beteg maga körül: például dél körül sétál egy jót a szikrázó napsütésben, esténként pedig minél több lámpát gyújt a lakásban.
A szülés utáni depresszióra a pszichoterápia a megoldás. Szoptatós kismamáknak ugyanis csak végső esetben írnak fel gyógyszert.


Tudni kell, hogy a gyógyszerek csupán három-négy hét után fejtik ki a hatásukat, ezért eleinte kizárólag a kellemetlen mellékhatásokat érzi a páciens, s hajlamos abbahagyni a szedésüket. Pedig a gyógyulásra csak a terápia szigorú és következetes betartása esetén van esély. Mivel a depresszió a legkülönbözőbb biokémiai folyamatokat indítja el az emberi szervezetben, ezért nincs olyan gyógyszer ellene, amely mindenki számára egyaránt megfelelő lenne. Nem érdemes tehát azzal támadni az orvosra: nekem pont ez a gyógyszer kell.