Mire jó a pszichiáter?

2012. 03. 24.
Szerző: Szimpatika
|
A betegség legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, mint az egészség ellentéte, a testi–lelki–szellemi egyensúly felborulása. Ha betegségről beszélünk, sokaknak csak az első jut eszébe, pedig a pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű megbetegedések ugyanakkora törődést igényelnének. Meggyógyulni olykor még nehezebb is belőlük, mert a pszichés betegségekben szenvedőknek a problémán túl a társadalom és a család előítéleteivel is meg kell küzdeniük. Erről beszélgettünk Dr. Simon Lajossal, a SOTE Pszichiátriai Klinikájának docensével, a közhasznúan működő Moravcsik Alapítvány Kuratórium elnökével.

Ki, mikor és miből veszi észre, hogy probléma van?

 

Azt, hogy segítségre lenne szükség, a környezet abból látja, hogy a beteg diszfunkcionálissá válik mind munkájában, mind emberi kapcsolataiban: kiegyensúlyozatlan lesz, bizonyos helyzetekkel nem tud megbirkózni, nem látja át, nehézséget okoz dönteni. Ez a körülötte élőknek jelzés arra nézve, hogy valami nem stimmel nála. A beteg maga pedig akkor jut el arra a pontra, hogy segítséget kérjen, mikor életminősége olyan mértékben romlik, hogy az már elviselhetetlen a számára. Hogy a környezet vagy a leendő páciens lép-e előbb, az betegségtípustól függ: vannak olyan esetek, mikor az egyén nem tartja magát betegnek, környezete viszont látja, hogy az, ez pedig konfliktushoz vezet; más helyzetekben saját maga ismeri fel, hogy segítségre szorul.

 

Hogyan juthatunk segítséghez?

 

Ennek általános és közismert útja a háziorvoson keresztül vezet, aki, ha úgy látja, szakorvoshoz irányít, továbbá vannak pszichiátriai gondozóhálózatok, szakrendelések, ahová bármikor bemehetünk. Végül vannak a privát rendelések (ezek főként pszichoterápiás rendelések), ahová vagy bejelentkezik valaki, és megtörténik az első interjú, vagy már egy korábbi szűrőn átesve kifejezetten a szakpszichoterápia felé irányították, mondván, az ő betegségét itt lehet gyógyítani. Mivel sajnos az államilag finanszírozott kapacitás elég kevés, ez az a terület, ahol leginkább magánrendelésekben lehet megtalálni a segítséget.

Sajnos, ez a rendszer jelenleg elég diszkriminatív, hiszen az anyagilag megfelelőbb körülmények között élők tudják megfizetni a magánrendelést, akik nem, azok hátrányos helyzetbe kerülnek, mert vagy hónapokat kell várniuk az állami finanszírozású helyek valamelyikére, vagy olyan ellátási vonalra kerülnek, ami nem szakellátás, csak általános segítség. Végül is a körzeti orvos is fel tudja írni a nyugtatót, altatót, és akkor kezdődik a gyógyszerfüggőség, a hozzászokás, de az alapprobléma nem oldódik meg, mert a háziorvosnak nincs ideje vagy képzettsége, hogy képes legyen a beteggel egy órát foglalkozni.

 

Milyen módszerekkel lehet a betegségeket kezelni?

 

A legtöbb, lakosság körében előforduló pszichés probléma (úgy is mint depresszió, különféle szorongások, pánikbetegség, szociális fóbia stb.) kétféle módszerrel kezelhető: gyógyszerrel és/vagy pszichoterápiával. A pszichoterápia a szavakkal való gyógyítás különböző irányzatait foglalja magába. Hogy adott kórképre, problémára éppen melyik, a gyógyszeres, vagy a pszichoterápiás kezelés jobb-e, azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények mind a szakma, mind a betegek körében: a szakmai álláspont többnyire az, hogy mindkettő.

 

Ha magunk döntünk a pszichoterápiás kezelés mellett, kihez forduljunk a problémával?

 

Általánosságban pszichológushoz inkább az élethelyzeti nehézségekkel, önismeret-fejlesztéssel érdemes fordulni, pszichiáterhez a konkrét panaszokkal, betegségekkel. Mindez azonban nem ilyen egyszerű, és szinte sosem határolódik el egyértelműen. Pszichoterápiát bármelyik szakember végezhet, aki részt vesz egy hároméves ráépülő képzésen, és pszichoterapeuta szakvizsgát tesz. Erre nem csak a pszichiátereknek van módjuk, hanem például belgyógyászoknak, háziorvosoknak, sebészeknek, nőgyógyászoknak. A pszichoterápia önálló diszciplína, amely nem csak a pszichiátriai ellátásra korlátozódik.

 

Hogy néz ki egy pszichoterápiás kezelés?

 

A legelső alkalmat első interjúnak hívjuk. Ebben vagy van együttműködés, vagy nincs; ha van, az a könnyebbik eset, mert akkor ugyanolyan, mint bármelyik másik szomatikus medicina első találkozója, ahol felderítik, milyen előzményei voltak a problémának, hogyan jelenik meg, milyen hatással van a páciensre, ha már régóta fennáll, akkor mi az, ami mostanra tarthatatlanná tette, ha hirtelen jelentkezett, mi az az ok, ami egyszer csak kiváltotta. Ezt diagnosztikus interjúnak is nevezzük, a beteg ugyanúgy „átvilágításra“ kerül, mint egy belgyógyászati laborvizsgálaton vagy röntgenen, hogy felvehessük a pszichés státuszt. Ennek az értékelésnek a folyamán alakul ki a szakemberben, hogy milyen betegséggel állhatunk szemben.

 

Megfelelő kezelés mellett mekkora a gyógyulás esélye?

 

Betegségfüggő, azt mondanám: vannak betegségek, amik jól kezelhetők, és olyanok, amik kevésbé. A jól kezelhető betegségek, ha megfelelő szakemberhez kerülnek, nagyon magas százalékban, 80–90%-ban gyógyulnak, gyógyulhatnak. Amik nem jól kezelhetők, azokat csak karbantartani tudjuk, vagy a romlást lassítani. Ha az egyiket fehérnek, a másikat feketének tekintjük, akkor a kettő között nagyon széles a szürke zóna átmenet.

 

Hogyan viszonyulnak az emberek a pszichés betegségekhez, a bennük szenvedő betegekhez?


Sokkal nyitottabban kéne hozzáállni, több vonatkozásban kimutatható, hogy az emberek elzárkózóak, leminősítőek, kizáróak, jelenleg nagyon erős a stigmatizációja, megbélyegzése a pszichés betegségekben szenvedőknek. Nagy változásra lenne szükség ahhoz, hogy a társadalom befogadó, és ne elutasító legyen ebben a kérdésben. Ez a jelenség társadalmi előítéletekből fakad, persze szerepet játszik benne a félelem is: az emberek tartanak tőle, hogy valami történhet velük, a beteg bánthatja őket, nehéz helyzetbe kerülhetnek miatta, ez pedig nagymértékben erősíti az előítéletességet és a szégyenérzetet. Példának okáért, egy leukémiás kisgyermeket a család nemhogy felvállal, de együtt összefogva a lehető legnagyobb támogatást igyekszik adni számára. Az a család, amelyikben elmebeteg, személyiségzavarban szenvedő egyén van, vagy olyan, aki öngyilkosságot kísérelt meg, úgy reagál, hogy a fekete bárányt el kell tüntetni, ne is beszéljünk róla, iktassuk ki, nem a mi vérünk. Ez óriási szégyenfoltként él a társadalomban, noha 40 százalékunk érintett mentális problémákban, tünetekben. Ebből mindössze csak 10-15 százalék kerül kezelésre.

Szóljon hozzá!

Augusztusi AKCIÓ

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a (beteg)tájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Megjelent a Szimpatika magazin 2014. augusztusi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el!

Legutóbbi hozzászólások

Hetven kilótól már megszabadult a kitartó doktor

Nem mindennapi akaraterőről tett tanúbizonyságot dr. Tóth Zsolt Olivér: a petőfiszállási háziorvos 14 hónap alatt hetven kilót fogyott, ...
Katica
tegnap 23:38
Minden elismerésem az Öné! Kitartást kívánok a hátralévőkhöz!!!

A jó szex alapjai: mi kell a nőnek, és mi a férfinak?

A szeretkezés evolúciós és történelmi szempontból elsődlegesen a fajfenntartást szolgálta, de az embereknél ennél sokkal összetettebb ...
tatavâri
tegnap 23:20
Nagyo jo a sex a p?romal im?dok

A WHO szerint a magyarok lusták, túl sok sót és zsírt fogyasztanak

A magyarok több mint fele túlsúlyos, harmada nem mozog eleget, és dobogósok vagyunk a sófogyasztásban is. A lesújtó kritikát Európa többi ...
Rodnás
tegnap 08:30
Hogyan lehet fogyni 76 év után, ha még egyáltalán érdemes ezzel foglalkozni arra a kis hátra lévő időre?

A cukorbetegeknek legújabban ajánlott diéta

Megdőlt a cukorbetegeknek évek óta ajánlott „húst hússal” diéta elmélete, helyette a rostokban és keményítőben gazdag étkezés ...
cukor49@gmail.com
2014. 08. 19. 20:59
Kedves Angelika!Évek óta 2-es típusú diabeteses vagyok. Szeretném kérni a diéta leírását. Köszönettel, inzulinos beteg.

A fokhagyma orvosság is, de méreg is lehet

Számos pozitív tulajdonsága ellenére a fokhagymának olyan mellékhatásai is lehetnek, amelyek miatt a szervezet számára méregnek minősül. ...
Erős László (81+ éves)
2014. 08. 19. 11:02
Szép napot kívánok! Újabban az esti olajos pirítós és tej mellé fokhagymát (1 gerezd) fogyasztva nehezebben tudok elaludni, mint ...

A fülzúgás okai és kezelése

A fülzúgás vagy a fülcsengés sokak életét megkeseríti, mivel visszatérő vagy szűnni nem akaró formában jelentkezik. Csendes ...
Irénke
2014. 08. 18. 23:53
Olvasva a hozzá szólásokat jót mulatok rajta holott én is már 4 éve szenvedek a fülzúgástól először csak a bal, ami fél év után ...

Honnan tudhatom biztosan, hogy peteérésem van?

Kíváncsi vagy, melyek ciklusod legtermékenyebb napjai? A helyes önvizsgálati technika segítségével könnyedén kiismerheted tested ...
Andi
2014. 08. 18. 10:47
Lakatos Ágnes: ruházz be egy helyesírási szótárba. Lehet, hogy a termékenységedet is hatékonyan befolyásolja majd :)

Az olvasás kedvező hatásai az agyra

A könyvek szerelmesei szerint, ha az ember belemélyed egy jó regénybe, az élményhez hozzátartozik, hogy agyunk megtelik képekkel és ...
Nyárádi József
2014. 08. 17. 16:44
Az olvasás olyan pozitiv tevékenység az ember életében,amely szellemi felfrissülést vált ki, és ez pótolhatatlan a mindennapi életben.

A csalántea hatása az egészségre

Tibetben sok más hasznos, természet adta lehetőség között a csalánt is kiemelt gyógyhatású növényként emlegetik. Leveleit kiszárítva ...
gabe
2014. 08. 17. 00:01
"hangyasavszintjét" ki kellene javítani "húgysav szintjét"-re

Mégse hatásos a bíbor kasvirág

Sokáig csodaszerként tartották számon, a legújabb kutatások szerint ettől sem gyógyulunk meg.
Juhász Kató
2014. 08. 16. 08:16
A kasvirágból házilag készített tinktúrát évek óta használja családom minden tagja - ősztől tavaszig - az immunrendszer erősítésére. ...