Mire jó a pszichiáter?

2012. 03. 24.
|
A betegség legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, mint az egészség ellentéte, a testi–lelki–szellemi egyensúly felborulása. Ha betegségről beszélünk, sokaknak csak az első jut eszébe, pedig a pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű megbetegedések ugyanakkora törődést igényelnének. Meggyógyulni olykor még nehezebb is belőlük, mert a pszichés betegségekben szenvedőknek a problémán túl a társadalom és a család előítéleteivel is meg kell küzdeniük. Erről beszélgettünk Dr. Simon Lajossal, a SOTE Pszichiátriai Klinikájának docensével, a közhasznúan működő Moravcsik Alapítvány Kuratórium elnökével.

Ki, mikor és miből veszi észre, hogy probléma van?

 

Azt, hogy segítségre lenne szükség, a környezet abból látja, hogy a beteg diszfunkcionálissá válik mind munkájában, mind emberi kapcsolataiban: kiegyensúlyozatlan lesz, bizonyos helyzetekkel nem tud megbirkózni, nem látja át, nehézséget okoz dönteni. Ez a körülötte élőknek jelzés arra nézve, hogy valami nem stimmel nála. A beteg maga pedig akkor jut el arra a pontra, hogy segítséget kérjen, mikor életminősége olyan mértékben romlik, hogy az már elviselhetetlen a számára. Hogy a környezet vagy a leendő páciens lép-e előbb, az betegségtípustól függ: vannak olyan esetek, mikor az egyén nem tartja magát betegnek, környezete viszont látja, hogy az, ez pedig konfliktushoz vezet; más helyzetekben saját maga ismeri fel, hogy segítségre szorul.

 

Hogyan juthatunk segítséghez?

 

Ennek általános és közismert útja a háziorvoson keresztül vezet, aki, ha úgy látja, szakorvoshoz irányít, továbbá vannak pszichiátriai gondozóhálózatok, szakrendelések, ahová bármikor bemehetünk. Végül vannak a privát rendelések (ezek főként pszichoterápiás rendelések), ahová vagy bejelentkezik valaki, és megtörténik az első interjú, vagy már egy korábbi szűrőn átesve kifejezetten a szakpszichoterápia felé irányították, mondván, az ő betegségét itt lehet gyógyítani. Mivel sajnos az államilag finanszírozott kapacitás elég kevés, ez az a terület, ahol leginkább magánrendelésekben lehet megtalálni a segítséget.

Sajnos, ez a rendszer jelenleg elég diszkriminatív, hiszen az anyagilag megfelelőbb körülmények között élők tudják megfizetni a magánrendelést, akik nem, azok hátrányos helyzetbe kerülnek, mert vagy hónapokat kell várniuk az állami finanszírozású helyek valamelyikére, vagy olyan ellátási vonalra kerülnek, ami nem szakellátás, csak általános segítség. Végül is a körzeti orvos is fel tudja írni a nyugtatót, altatót, és akkor kezdődik a gyógyszerfüggőség, a hozzászokás, de az alapprobléma nem oldódik meg, mert a háziorvosnak nincs ideje vagy képzettsége, hogy képes legyen a beteggel egy órát foglalkozni.

 

Milyen módszerekkel lehet a betegségeket kezelni?

 

A legtöbb, lakosság körében előforduló pszichés probléma (úgy is mint depresszió, különféle szorongások, pánikbetegség, szociális fóbia stb.) kétféle módszerrel kezelhető: gyógyszerrel és/vagy pszichoterápiával. A pszichoterápia a szavakkal való gyógyítás különböző irányzatait foglalja magába. Hogy adott kórképre, problémára éppen melyik, a gyógyszeres, vagy a pszichoterápiás kezelés jobb-e, azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények mind a szakma, mind a betegek körében: a szakmai álláspont többnyire az, hogy mindkettő.

 

Ha magunk döntünk a pszichoterápiás kezelés mellett, kihez forduljunk a problémával?

 

Általánosságban pszichológushoz inkább az élethelyzeti nehézségekkel, önismeret-fejlesztéssel érdemes fordulni, pszichiáterhez a konkrét panaszokkal, betegségekkel. Mindez azonban nem ilyen egyszerű, és szinte sosem határolódik el egyértelműen. Pszichoterápiát bármelyik szakember végezhet, aki részt vesz egy hároméves ráépülő képzésen, és pszichoterapeuta szakvizsgát tesz. Erre nem csak a pszichiátereknek van módjuk, hanem például belgyógyászoknak, háziorvosoknak, sebészeknek, nőgyógyászoknak. A pszichoterápia önálló diszciplína, amely nem csak a pszichiátriai ellátásra korlátozódik.

 

Hogy néz ki egy pszichoterápiás kezelés?

 

A legelső alkalmat első interjúnak hívjuk. Ebben vagy van együttműködés, vagy nincs; ha van, az a könnyebbik eset, mert akkor ugyanolyan, mint bármelyik másik szomatikus medicina első találkozója, ahol felderítik, milyen előzményei voltak a problémának, hogyan jelenik meg, milyen hatással van a páciensre, ha már régóta fennáll, akkor mi az, ami mostanra tarthatatlanná tette, ha hirtelen jelentkezett, mi az az ok, ami egyszer csak kiváltotta. Ezt diagnosztikus interjúnak is nevezzük, a beteg ugyanúgy „átvilágításra“ kerül, mint egy belgyógyászati laborvizsgálaton vagy röntgenen, hogy felvehessük a pszichés státuszt. Ennek az értékelésnek a folyamán alakul ki a szakemberben, hogy milyen betegséggel állhatunk szemben.

 

Megfelelő kezelés mellett mekkora a gyógyulás esélye?

 

Betegségfüggő, azt mondanám: vannak betegségek, amik jól kezelhetők, és olyanok, amik kevésbé. A jól kezelhető betegségek, ha megfelelő szakemberhez kerülnek, nagyon magas százalékban, 80–90%-ban gyógyulnak, gyógyulhatnak. Amik nem jól kezelhetők, azokat csak karbantartani tudjuk, vagy a romlást lassítani. Ha az egyiket fehérnek, a másikat feketének tekintjük, akkor a kettő között nagyon széles a szürke zóna átmenet.

 

Hogyan viszonyulnak az emberek a pszichés betegségekhez, a bennük szenvedő betegekhez?


Sokkal nyitottabban kéne hozzáállni, több vonatkozásban kimutatható, hogy az emberek elzárkózóak, leminősítőek, kizáróak, jelenleg nagyon erős a stigmatizációja, megbélyegzése a pszichés betegségekben szenvedőknek. Nagy változásra lenne szükség ahhoz, hogy a társadalom befogadó, és ne elutasító legyen ebben a kérdésben. Ez a jelenség társadalmi előítéletekből fakad, persze szerepet játszik benne a félelem is: az emberek tartanak tőle, hogy valami történhet velük, a beteg bánthatja őket, nehéz helyzetbe kerülhetnek miatta, ez pedig nagymértékben erősíti az előítéletességet és a szégyenérzetet. Példának okáért, egy leukémiás kisgyermeket a család nemhogy felvállal, de együtt összefogva a lehető legnagyobb támogatást igyekszik adni számára. Az a család, amelyikben elmebeteg, személyiségzavarban szenvedő egyén van, vagy olyan, aki öngyilkosságot kísérelt meg, úgy reagál, hogy a fekete bárányt el kell tüntetni, ne is beszéljünk róla, iktassuk ki, nem a mi vérünk. Ez óriási szégyenfoltként él a társadalomban, noha 40 százalékunk érintett mentális problémákban, tünetekben. Ebből mindössze csak 10-15 százalék kerül kezelésre.

Szóljon hozzá!

Decemberi AKCIÓ

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Hírlevél feliratkozás

Felhasználási feltételek, adatkezelés »

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Megjelent a Szimpatika magazin 2016. decemberi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el

Legutóbbi hozzászólások

A jó szex alapjai: mi kell a nőnek, és mi a férfinak?

A szeretkezés evolúciós és történelmi szempontból elsődlegesen a fajfenntartást szolgálta, de az embereknél ennél sokkal összetettebb ...
emiliánó
tegnap 15:02
Lapos Elemér te teljesen beteg vagy agyilag!Valószínű,hogy csak magadra gondolsz ezért csak csináld magad örökké!!! Orvoshoz sem érdemes ...

Ajakhasadék - nem a világ vége

Kutatók arra keresték a választ, az a jobb, ha tudjuk előre mi vár a kicsire, vagy ha csak szülés után szembesülünk vele?
Tamás
2016. 12. 03. 15:42
Én is így születtem 33 évvel ezelőtt, és én 8 műtéten vagyok túl, sajnos engem ez miatt ki is közösítettek, de végigjártam az élet ...

Gyerekesítés

Egy személygépkocsi vásárlásakor sok szempont alapján döntünk. Milyen a fogyasztása, a teljesítménye, az útfekvése, tetszetős-e a ...
Laca
2016. 12. 02. 19:25
Ez csak duma.

A gyömbér 10 gyógyhatása

A gyömbér egy természetes gyógynövény, amelyet fűszerként világszerte használnak. Több egészségügyi kutatás is bizonyítja, hogy a ...
Saca
2016. 12. 02. 19:22
Olyan mint a mosószer.

„Nem az ő hibájuk...”

Rengeteget hallani gyermekvédelemről, új és új koncepciókról. Azokról kevesebbet, akik naponta ott vannak a vártán, a gyerekek mellett, ...
jola
2016. 11. 28. 14:55
TANÁR, ÚR MINDEN, ELISMERÉSEM, ÖNNEK, ÖNÖKNEK,vANNAK, SOKAN, HÁL ISTENNEK, ÖNHÖZ HASÓNLÓ EMBEREK.

Sok a vashiányos kisbaba

Az egyéves gyerekek fele vas- és D-vitamin-hiányos, ami komoly egészségügyi problémákhoz vezethet – derül ki a 0-3 évesek táplálását ...
jola
2016. 11. 28. 14:49
Szerintem, a bébi ételeket, megfelelő szakemberek, állítják, össze.Ki zártz dolognak, tartom, hogy nem, figyelnek, a vitamin ...

A fülzúgás okai és kezelése

A fülzúgás vagy a fülcsengés sokak életét megkeseríti, mivel visszatérő vagy szűnni nem akaró formában jelentkezik. Csendes ...
Andi
2016. 11. 27. 22:23
Betahistint én is szedem már két hete még eddig semmi de orvos azt mondta 3-4 hónap mire javulás lehet

Online urológus

Az online rendelések hasznáról, hátulütőiről, és a magyar férfiakat érintő problémákról kérdeztük Dr. Kulcsár Dánielt, a soproni ...
zoltán
2016. 11. 24. 00:51
jonapot 32 éves férfi vagyok életemben soha nem volt ijen problémám kiütések jőtek ki a combom kőzt és nem mulik már lassan egy honapja ...

Érelmeszesedés elleni vakcina. Pro és kontra

A szív- és érrendszeri betegségek még mindig a vezető halálokok közé tartoznak. Egy magyar kutató érelmeszesedés elleni vakcináját ...
D Vitamin
2016. 11. 22. 18:56
Én megértem azokat az elkeseredett betegeket, akik mindent, így ezt a vakcinát is megpróbálják. Néha még a "placebohatás" is segíthet. ...

A túlsúly posztatarák kialkulásához vezethet

Az elhízás jelentősen növeli a prosztatarák kialakulásának esélyét és számottevően rontja a már meglévő betegség prognózisát. A ...
D Vitamin
2016. 11. 22. 18:18
A kerékpározásos megállapítással csak részben értek egyet, hiszen túlzásba vitele hererákot okozhat. Én pl. ha bringázok, nem az ülés ...