Nehéz a lányos apák élete

2012. 08. 06.
Szerző: Küttel Dávid
Tudjuk, hogy nyár közepe van, de nem tudtunk elmenni egy ilyen élmény mellett anélkül, hogy ne írnánk róla. Nagyon egyszerű a magyarázat: nekünk még nem ballagott gyermekünk, csak az oviból. Ami fontos és meghatározó élmény mindenkinek, de azért nem hasonlítható össze egy 14 éves nagylány ballagásával.

Persze nem volt konfliktusmentes az előkészület, hiszen az utolsó héten tudtuk meg a ballagás pontos időpontját, illetve azt is, hogy nem lehet virággal ballagni a diákoknak. Hogy miért? Az indoklás az volt, hogy nehogy rosszul essen annak, aki nem kap virágot – már ha pontosan adta át nekünk Borcsa az információt. Arról eddig nem írtunk, hogy Boriék osztálya az utolsó évre kapott egy új osztályfőnököt, aki – informatika tanár létére – egy év alatt nem jutott el odáig, hogy legalább kör e-mailben megírja azt a néhány tudnivalót, amiről a szülőknek feltétlenül tudni kell(ett volna): osztálykirándulás indulás és érkezés, ballagás pontos időpontja, iskolai bál kezdete és vége stb.

Ezzel a ballagással tehát lezárult egy korszak Bori életében, a miénkben pedig elindult egy ismeretlen fejezet. Középiskolás szülők lettünk. Erről az állapotról keresztapámtól, nagynénéimtől és nagybátyámtól már hallottam egyet s mást, hiszen unokatestvéreim egy része jóval fiatalabb nálam, így nemrég érettségiztek. Mindig távolinak tűnt az időszak, amikor szülőként majd mi is belecseppenünk a kamaszkorral felmerülő problémákba, ezért eddig lazán, sőt humorosan tudtam reagálni a családi ebédeken felmerülő konfliktusokra. Pedagógusként is kimondottan szerettem a tizenéves korosztályt, mert akkor már lehetett velük hatékonyan dolgozni, de még nem vették fel a felnőttek számító hozzáállását. A sok „családi tanácsadás” közepette arra azért gondosan figyelünk, hogy amit szüleink mesélnek a gyerekeinknek a mi kamaszkorunkról, annak természetesen a fele sem igaz.

Egyszóval a ballagást TÚLÉLTÜK! Az ünnepség után együtt sétált hazafelé a család, és a nagylány, és szerencsére azok a srácok is túlélték, akik az úton megbámulták. Nem öltem meg és nem is bántottam senkit, hiszen nem olyan nevelést kaptam. Jó, Bori valóban nagyon csinos lány, de azért apaként az ember azt nehezen dolgozza fel, ha stírölik a lányát. Az önuralmam azért győzött, mert ha őszintén magamba nézek, akkor be kell vallanom, hogy néha-néha én is megnézek egy-egy csinos nőt, főleg ilyenkor, amikor tombol a jó idő... A srácok tehát nem (annyira) hibásak, Bori pedig kap egy csadort majd a strandra.

Ja, és a nyáron lesz gólyatábor! Hű, de boldog vagyok…

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!