Szimpatika – Mit egyen a gyerek, hogy egészséges legyen?

Miből mennyit, hogyan és mikor?

Az egészséges élethez elengedhetetlen, hogy rendszeresen, változatosan étkezzenek – szakemberek szerint ennek alapjait a gyermekkori megfelelő táplálkozás nagymértékben meghatározza. Az optimális növekedés, fejlődés a kiegyensúlyozott tápanyag- és energiabeviteltől függ, másrészt pedig ekkor alakulnak ki a táplálkozási szokások.

Gyerekmenü felsőfokon

A gyermekek menüjében a következő élelmiszerek szerepeljenek:

Naponta többször

• Nyers, friss gyümölcs és zöldség
• Teljes értékű gabonával készült élelmiszer, pl. gabonapehely, kenyér, tészta
• Zsírszegény tej/tejtermékek
• Telítetlen zsírsavakban gazdag olajok
• Só helyett friss fűszernövények

Naponta egyszer, illetve hetente többször

• Húsok és húskészítmények
• Tojás
• Hal
• Burgonya/burgonyatermékek (nem olajban sült)
• Hüvelyesek

A friss gyümölcsöket és zöldségeket részesítsük előnyben a konzervekkel szemben. Kerüljük a fehér kenyeret és fehér lisztből készült termékeket, a cukrozott édességeket, energiaitalokat, a bő zsiradékban sütött és erősen fűszerezett ételeket.

Inni, de mennyit?

A 2-3 év közti kisgyerekeknek kevesebb mint 0.9 liter folyadékra van szükségük. A 4 és 8 éveseknek már 2 deciliterrel többre. A 9 és 13 év közti lányoknak 1.3, a fiúknak pedig 1.5 liter folyadékot kell inniuk. Ezek a számok 14 év felett 1.4, illetve 1.8 literre nőnek.

„Fontos, hogy a gyerekeket megóvjuk a kiszáradástól, ezért kínáljunk minden étkezéshez ásványvizet, teát vagy frissen facsart gyümölcslevet! Ezen kívül mindig adjunk a gyerek kezébe egy kis palack vizet, amit mindenhová magával vihet: a sportkupakos, mesefigurás palackokból szívesebben isznak” – hangsúlyozza Mihály Tekla, a Nestlé dietetikusa.

Egy nap ötször

Ahogy nekünk felnőtteknek, úgy a gyerekeknek is napi ötszöri étkezésre van szükségük: reggelire, tízóraira, ebédre, uzsonnára és vacsorára. A legfontosabb étkezés ezek közül a szakemberek szerint a reggeli. Szerencsére, ahogyan az egy friss felmérésből kiderül, Európa legtöbb országában a gyerekek 85 százaléka reggelizik rendszeresen. Csakhogy az első étkezés nem minden nap, és nem mindenhol jellemző. Tízből mintegy négy gyerek reggeli nélkül indul iskolába, és tízórait is csak minden második tanuló eszik – derült ki a NUTRIKID® 2011-es kutatásából, amelyben 10-12 éves diákokat kérdeztek. Az ebéd a legjellemzőbb étkezés: tízből kilenc diák ebédel, viszont csak minden harmadik gyerek uzsonnázik. Vacsorát a nebulók 80%-a fogyaszt. Látható tehát, hogy vannak hiányosságok az étkezések gyakoriságában.

Jobb esélyek kora reggel

Mégis, hogyan lehet ügyes egy szülő, hogyha épp csak arra marad ideje, hogy elkísérje a gyereket az iskolába? Egy közös reggeli máris ideális indítása a napnak. Azok, akik reggelivel kezdik a napot, kevesebb gondolkodási nehézséget és fizikális sérülést szenvednek el, mint azok, akik kihagyják az első étkezést – derül ki egy 800 ápolón végzett friss tanulmányból. Könnyebben megy tehát csemeténknek az írás, a számolás, ha nem üres gyomorral ül az iskolapadba. „A vacsorától számítva akár 12 óra is eltelhet a következő étkezésig – magyarázza Mihály Tekla. – Ennyi idő alatt jelentősen csökken a szervezetünk energiaszintje, ezért is fontos, hogy a reggeli tápláló és a kiegyensúlyozott étrend kívánalmainak megfelelő legyen.” A hétköznapi reggeli sietségben érdemes olyan reggelit választani, amelynek elkészítése és elfogyasztása nem jár sok idővel.

„Az ideális reggeli teljes értékű gabonával készült élelmiszert (például gabonapelyhet), fehérjét (például egy pohár tejet), zöldséget vagy gyümölcsöt és innivalót is tartalmaz” – foglalja össze Mihály Tekla, a Nestlé dietetikusa. Praktikus, kényelmes és finom megoldás lehet, ha olyan tápláló étel kerül az asztalra, mint a teljes értékű gabonával, hozzáadott vitaminokkal és ásványi anyagokkal készült gabonapehely. Nem beszélve arról, hogy a gabonapehely mellé tej is jár, amely a leggazdagabb kalciumforrás.

forrás: Nestlé Életmód Iránytű