Szimpatika

Ilyenkor télen nap mint nap halljuk, amint arról panaszkodnak az emberek, hogy megfáztak, meghűltek, náthásak, de kevesen tudjuk, hogy igazából mit is jelentenek ezek a szavak. Tulajdonképpen mi a megfázás?

Ha megfázásról vagy meghűlésről beszélünk, akkor általában a nátha (rhino) vírus okozta betegségről beszélünk. A hideg, az alulöltözöttség hatására a légutak ellenálló képessége legyengül, így a vírusok elszaporodnak a nyálkahártyán, megtámadják a szervezetünket. Azért tudunk újra és újra megfázni, mert a rhino vírusnak több száz fajtája van, ezért hiába válunk ellenállóvá az egyikkel szemben, ha legközelebb egy másikba futunk bele.

Honnan tudjuk, hogy megfáztunk, és nem más betegségünk van?

Az emberek a megfázást leggyakrabban az influenzával keverik össze, tévesen használják ezt a két szót egymás szinonimájaként. Az influenza mindenképp magas lázzal jár, és bár vannak légúti tünetei is, erős ízületi panaszokat okoz. Szövődmények is sokkal gyakrabban járnak vele, mint a megfázással. Egy enyhe megfázást – ami nem fertőződött felül – akár mindenféle kezelés nélkül is maximum 10 nap alatt ki lehet heverni. Általában torokkaparással, fáradtságérzéssel kezdődik, ezután jön a köhögés, orrváladék-termelés, esetleg enyhe láz. Ezek kezeléséhez elegendőek a vény nélküli szerek is, nem feltétlen kell miattuk orvoshoz menni. Intő jel, ha 38 fok fölé megy a láz, elkezd fájni a fül, az arc- vagy homloküreg, nagyon erős a köhögés, az orrváladék pedig sárgás, zöldes színű. Ezek már bakteriális felülfertőzésre utaló jelek. Ha ilyet tapasztalunk, mindenképp orvoshoz kell fordulnunk. Akinek azonban gyengébb az immunrendszere – mert idős, cukorbeteg, szívbeteg, immunrendszert gyengítő gyógyszereket szed –, annak tanácsos már az enyhébb tünetek esetén is orvoshoz mennie. A krónikus légúti betegségben szenvedőknek különösen oda kell figyelniük még a kisebb megfázásokra is, és a dohányosok is ügyeljenek, mert a dohányzás kifejezetten gyengíti a légutak nyálkahártyájának ellenálló képességét.

Ha csak egy enyhébb megfázás keseríti meg napjainkat, milyen módszerekkel kezelhetjük magunkat otthon?

Sokat segíthet, ha sok meleg italt fogyasztunk, forró fürdőt veszünk, kamilla-, eukaliptusz-, fenyő- vagy menta-illóolajjal inhalálunk. Készíthetünk hagymateát, vagy rágcsálhatunk fokhagymát is, mert ezeknek baktériumölő hatása van. Az ilyen házi gyógymódok mellett pedig természetesen lehet használni a vény nélkül kapható tüneti szereket is, melyekkel könnyebben lehet elviselni a betegséget.

Vegyük sorra, mik ezek a szerek, és mire kell figyelni a szedésükkor! Kezdjük az orrcseppekkel. Ezeket korlátlan mennyiségben használhatjuk?

Nátha esetén nagyon fontos a gyakori orrfújás, mert ha nem ürül ki a váladék az orrunkból, akkor az feldúsul, pang, elzárhatja az arcüreget, vagy lekerülhet a garatba, ami a köhögést erősíti. Lényeges az orrfújás utáni kézmosás is, hisz a kórokozó a kezünkön marad. Az orrcseppeknek több fajtája van. Van olyan, ami egyszerű 0,9 százalékos, fiziológiás, általában tengervízből álló sós csepp, és léteznek ennél töményebb, úgynevezett hipertóniás orrcseppek. Ezek nedvesen tartják az irritált nyálkahártyát, és hígítják a váladékot, amit így könnyebb kiüríteni. Ezt a két típust lehet használni, ameddig szükségét érezzük. Viszont vannak olyan orrcseppek, melyek úgy hatnak, hogy összehúzzák az ereket a nyálkahártyában, ezáltal annak duzzanata csökken, könnyebben kapunk levegőt és a kiürülést is megkönnyíti. Ezeket az orrcseppeket nem tanácsos napi háromnál többször és két hétnél tovább használni, mert tolerancia alakulhat ki a szervezetben. Vagyis ha használjuk, összeszűkíti a nyálkahártyát, de ha eltűnik onnan, akkor még jobban visszaduzzad a nyálkahártya, mint eredetileg.

Mi a teendő a köhögéssel és a torokfájással?

Kétféle köhögés van: köpetürítéssel járó és száraz. Előbbire köptetőt adnak, utóbbira köhögéscsillapítót. A köptetők vagy elfolyósítják a váladékot, ami ezáltal nem tapad oda a nyálkahártya felületéhez, ezért könnyebb kiköhögni – ezeknek acetilcisztein vagy karbocisztein a hatóanyaga –, vagy a köhögési ingert erősítik. Utóbbiak növényi hatóanyagokat tartalmaznak: kakukkfüvet, ipekakuánát, kankalint, lándzsás útifüvet. A száraz köhögésre alkalmazandó köhögéscsillapítók ezekkel szemben azt az idegi reflexet gátolják, ami a köhögést okozza. A kétféle köhögésre alkalmazott szert azért nem szabad keverni, mert ha hurutos köhögésre szedünk köhögéscsillapítót, gátoljuk a váladék ürülését. Torokfájásra használhatunk torokfertőtlenítő tablettákat, ezek helyileg a torokban, a garatban csökkentik a kórokozók számát. Némelyik torokfertőtlenítőt kombinálják helyi érzéstelenítővel is, hogy ne fájjon annyira a torkunk. A torokfertőtlenítők és köptetők esetében a cukorbetegek figyeljenek: ezek a szerek általában sok cukrot tartalmaznak, ezért ők kérjék a gyógyszertárban a cukormentes készítményeket.

Mire figyeljünk a fejfájás- és fájdalomcsillapítókkal kapcsolatban?

A láz- és fájdalomcsillapítóknak hatóanyaguk szerint két nagy csoportja van. A leginkább közismertek a nem szteroid gyulladásgátlók, melyek fájdalmat és lázat is csillapítanak. Ezek növelhetik a gyomornyálkahártya érzékenységét, nagyon súlyos esetben fekély kialakulásához vezethetnek. Aki eredetileg gyomorfekélyes, annak kerülnie kell őket, mert akár gyomorvérzést is okozhatnak. A gyomorfekélyesek inkább a para-cetamol-tartalmú szereket használják. A paracetamolról tudni kell, hogy magas lázat nem csillapít, maximum egy fokot hűt a testhőn. A gyomrot nem irritálja, de túlzott mennyiségben károsíthatja a májat. Azért is különösen fontos erre odafigyelni, mert a legtöbb kombinált megfázásra alkalmazható készítményben, így italporokban, tablettákban is található paracetamol. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy ezeket együtt használják szintén paracetamolt tartalmazó fájdalomcsillapítókkal, ami májbetegeknél különösen veszélyes. Az összetett készítményekben előfordulhat még koffein is, ami a fájdalomcsillapító szer hatását erősíti, és a fáradtságérzést is enyhíti. Akinek magas a vérnyomása, vagy szívritmus-zavarai vannak, kerülje ezeket. Felesleges ezeket a kombinált szereket alkalmazni akkor is, ha abszolút nincs lázunk, mert ezekben mindig van lázcsillapító. Nagy bajunk ugyan nem lesz tőle, de szervezetünk feleslegesen bontja le, választja ki ezt a hatóanyagot.

Sokan hiszik, hogy a megfázást gyógyíthatják antibiotikummal…

Antibiotikum elvileg a házi gyógyszerkészletben nem lehet, csak orvos írhatja fel, és ha felírta, az utolsó szemig be kell szedni. Másrészt a megfázás vírus, amit az antibiotikum nem pusztít el, tehát megfázásra nem kell szedni.

Ha viszont már bakteriális felülfertőzöttség miatt az orvos felírta nekünk, akkor azért nagyon fontos, hogy ne hagyjuk félbe a kúrát, mert kiújulhat a betegség, és növeljük a baktérium rezisztenciáját. Amikor elkezdjük szedni az antibiotikumot, már az első nap elpusztulhat a kórokozók legnagyobb része, és bár úgy érezzük, hogy meggyógyultunk, a baktériumok legellenállóbb, kis százaléka még jelen lehet a szervezetünkben. Ezek aztán újból elszaporodhatnak, és előfordulhat, hogy már kevésbé reagálnak az antibiotikumra. Tehát antibiotikumból mindig türelmesen végig kell szedni az előírt mennyiséget, hogy biztosan nullára redukáljuk a baktériumok számát.