Melyek a legfontosabb kardiológiai vizsgálatok?

Szerző: Szimpatika
A kardiológia a köztudatban még mindig azonos az EKG vizsgálattal, holott az EKG a szív elektromos működésének leképezésével csak egy kicsiny része a mai kardiológiai diagnosztikának. Az EKG ebben ma is fontos adalékot jelent, ám sajnos nem tekinthető átfogó kardiológiai módszernek.

EKG

A nyugalmi EKG még ma is kardiológiai alapvizsgálatnak számít. A szív elektromos működésének egy görbe (hullámformák) alakjában történt leképzésével főként heveny vérellátási zavarokról (szívinfarktus, koszorúérgörcs), illetve ritmuszavarokról, a szívkamrák terheléséről kapunk általa indirekt információkat. Sajnos azonban a nyugalmi EKG kardiológiai értéke koszorúér-betegségben csekély: bizonyos esetekben, ha épp nem rosszullétkor készül az EKG, rejtve maradhat ez az egyik legsúlyosabb kardiológiai betegség, sőt, még az esetleg lezajlott hátsófali szívinfarktus is. Ennek a korlátozott kardiológiai diagnosztikus értéknek a javítására szolgáló, igen fontos kardiológiai vizsgálómódszer a terheléses EKG vizsgálat.

Terheléses EKG vizsgálat

A kardiológiai alapvizsgálatok után a legfontosabb, igen jelentős információtartalmat hordozó kardiológiai vizsgálat. Kerékpár vagy futószalag segítségével végzett terhelés közben folyamatosan rögzítik az EKG-t, vérnyomást mérnek, s közvetett (pulsoxymetria) vagy közvetlen módon mérik a vér oxigéntelítettségét vagy az oxigénfogyasztást. Nagyon fontos információkat kapunk így a keringésről, a vérnyomás- és a szívfrekvencia-szabályozás mellett elsősorban a koszorúerek vérellátási zavaráról. Ezek olyan eltérést okozhatnak a terheléses EKG görbén, mely alapján már nagy valószínűséggel felállítható a koszorúér-betegség diagnózisa.

Szívultrahang vizsgálat (echokardiográfia)

Ma már ugyanolyan kardiológiai alapvizsgálat, mint korábban csak az EKG volt. Elsődleges szerepe van a szívelégtelenség, a koszorúér-betegség, illetve a szívinfarktus diagnosztikájában. Fájdalommentes, nem károsítja a szervezetet, ismételhető, a változások (javulás, romlás) felmérésére alkalmas, ismétlés esetén eredményei összehasonlíthatóak. Segítségével a szív falai, üregei 2-3 dimenzióban mérhetőek. Az áramlások alapján meghatározhatóak a szívüregek (pitvarok, kamrák) és a szívbe vezető erek nyomásai. A billentyűk működés közben láthatók, amennyiben nem jól zárnak, ez a színes Doppleres eljárással jól kimutatható. A szív ereje felmérhető, az esetleges meszesedések is észrevehetőek. Hypertonia (magas vérnyomás betegség) esetében a szívultrahanggal a vérnyomásterhelés speciális jelei is láthatóak, így gyakran diagnosztizálható szívultrahanggal az addig nem ismert hypertonia a megfelelő jelek alapján. Segítségével a szívbetegségek és a hypertonia kezelésekor a gyógyszerek hatása is felmérhető.

EKG monitorozás: a 24 órás ambuláns EKG (Holter) monitorozás

Az alapvető kardiológiai vizsgálatok után javasolható módszer, melynek lényege, hogy egy kis EKG készülék rögzíti 24 órán át az EKG jeleket. Szapora, szabálytalan szívverés, ritmuszavarok, bizonytalan eredetű rosszullétek, pacemaker indikáció, vagy a szívizom vérellátási zavarának megállípítására, illetve ájulások, megszédülések lehetséges kardiológiai okának felderítésére alkalmas.

Vérnyomás monitorozás: a 24 órás ambuláns vérnyomás monitorozás (ABPM) kardiológiai szerepe

Mivel nagyon sok szívpanaszt (szapora szívdobogás, szívkihagyás, fulladás) a fel nem ismert, vagy nem megfelelően kezelt hypertonia okoz, ennek pontos észlelése a 24 órás vérnyomás monitorozással (ABPM – Ambulatory Blood Pressure Monitoring) lehetséges. Ha csak egyszer-egyszer mérik, a magas vérnyomás betegség kezdeti szakaszában gyakran normális, vagy akár alacsonyabb értékeket is kaphatnak, így pedig az a téves képzet alakulhat ki az érintettben, hogy nincs magas vérnyomása. Ez a kis készülék a beprogramozástól függően nappal 20, éjjel 30 percenként automatikusan megméri a vérnyomást, és a pulzust is rögzíti. A 24 órás monitorozás leletéből az így kapott 70-80 adat és egyéb származtatott statisztikai adatok alapján a pontosabb diagnózis mellett már a gyógyszer beállítása is megtörténhet, s ennek révén a kardiológiai panaszok meg is szűnhetnek. Nem szólván a megelőzésről: a
kardiológiai szövődmények (koszorúér-betegség, szívelégtelenség, ritmuszavarok, szívinfarktus, aortabillentyű meszesedése és szűkülete) megelőzhetőek a magas vérnyomás megfelelő beállításával.

Szívizotóp és Cardio-CT vizsgálat

A koszorúérfestés (coronarographia) után ezek adják a legpontosabb találati valószínűséget szívkoszorúér-betegségben. Bonyolult, idő- és költségigényes vizsgálatok, csak kevés helyen végzik őket. Sugárterheléssel is járhatnak. Mindezek miatt csak előzetes kardiológiai kivizsgálás után, megfelelő indikációval javasoltak.

 

Dr. Szauder Ipoly 
Európai Kardiológus és Hypertonia Specialista 
www.kardiocenter.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!