A rágás jótékony hatásai
2013. 04. 03.
A rágás nem csupán az emésztésre és a fogazatra hat, de még az arcformát is tartósan megváltoztathatja; mindezen túl pedig jótékonyan hat a gondolkodásra is – erősítette meg a tézist egy új japán kutatás.
A kutatás során a kísérleti alanyok felével rágógumit rágattak gondolkodást igénylő feladatok elvégeztetése alatt a japán Radiológiai Tudományok Országos Intézetének tudósai. A rágógumizó alanyoknak 10 százalékkal gyorsabban járt az eszük, mint a tanakodás közben nem rágó kontrollcsoport tagjainak. A kutatók mágneses rezonanciával vizsgálták az alanyok agyát, és arra jutottak, hogy nyolc részt is érint a rágás, főként a mozgást irányító és összehangoló területeket, és általában gyorsítja a reagálást.
A The Daily Mail című brit lap megjegyzi, hogy bár a „klasszikus mérce” szerint lenyelés előtt minden falatot 20-szor ajánlott megrágni a könnyebb emésztés végett, valójában mindent annyiszor rágjuk meg, amennyi az adott étel esetében szükséges. Nagy-Britanniában a 19. század második felében a falatonkénti 14-szeri rágásra esküdtek, de természetesen senki sem számlálgatta ezt, mindenki ösztönösen evett, ahogy manapság is – a téma szakértőit kivéve. Brit táplálkozáskutatók számításai szerint naponta 800-1400-szor rág az ember.
Forrás: MTI
A The Daily Mail című brit lap megjegyzi, hogy bár a „klasszikus mérce” szerint lenyelés előtt minden falatot 20-szor ajánlott megrágni a könnyebb emésztés végett, valójában mindent annyiszor rágjuk meg, amennyi az adott étel esetében szükséges. Nagy-Britanniában a 19. század második felében a falatonkénti 14-szeri rágásra esküdtek, de természetesen senki sem számlálgatta ezt, mindenki ösztönösen evett, ahogy manapság is – a téma szakértőit kivéve. Brit táplálkozáskutatók számításai szerint naponta 800-1400-szor rág az ember.
Forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!