Szimpatika – Ha nem beszél a gyerek

Szervi okok a háttérben

„A beszéd kialakulása valójában egy igen összetett folyamat végeredménye” – mondja Mosányi Emőke, a Fül-orr-gége Központ beszédtanár szakértője. Már az újszülött is „beszél”: kívánságait, fájdalmát sírással fejezi ki, majd a gőgicsélést és a gagyogást követően 1 éves kor körül megjelennek az első szavak is. A beszédfejlődéshez nélkülözhetetlen a halló- és a hangképző szervek épsége. Probléma esetén így természetesen a vizsgálatok elsődlegesen a szervi okok kizárására irányulnak. A hallással kapcsolatos eltéréseket a szülők gyakran otthon, a családban is észlelik, és a megfelelő szakorvoshoz fordulnak. Audiológiai vizsgálattal a hallás-, fül-orr-gégészeti, foniátriai vizsgálat során pedig a hangképző szervek ellenőrzése végezhető el. Ha a vizsgálatok során nem mutatható ki kóros eltérés, akkor logopédiai foglalkozások jelenthetik a megoldást.

Megkésett beszédfejlődés?

Sok családban legendák születtek olyan felmenőkről, akik már az első születésnapjukon verseket szavaltak. Az sem ritka, hogy a szülőket a rokonok, ismerősök részéről érkező nyílt összehasonlítgatások, kéretlen tanácsok késztetik magyarázkodásra. Az ilyesfajta, akár mindennapos történetek még inkább elmélyítik a szülők kétségbeesését gyermekük állapotát illetően.

„Minden gyermeknek más a fejlődési ritmusa, másak az egyéni adottságai. Ezeket figyelembe véve általában a 2-2 és fél éves kort tekintjük vízválasztónak a beszéd fejlődése szempontjából” – magyarázza dr. Mosányi Emőke. „A nemzetközi szakirodalom alapján a gyermekek 2 éves korukra átlagosan 50 szavas szókinccsel rendelkeznek. Ha ez 2 és fél éves korra sem alakult még ki, akkor javasolni szoktuk a szülőknek a jelentkezést a logopédiai ellátórendszerbe. Úgy tapasztaljuk, hogy a szakember vezetésével végzett rendszeres foglalkozások a gyerekeken kívül a szülők számára is hasznosak. A második, harmadik alkalommal már jól láthatóan csökken a feszültség, és idővel az eredmények is megnyugtatják az aggódó szülőket arról, hogy a probléma kezelhető.”

Nem az okot, a megoldást keressük

„A foglalkozások célja valójában az, hogy elősegítsük a gyermeknél a beszéd fejlődését. Mindezt nem sürgetően, nem az okot keresve tesszük. A csoportos alkalmak mindig a szülőkkel közösen zajlanak, a gyermek életkorának megfelelő tevékenységekkel, hétköznapi szituációkban: énekelve, mondókázva, gyurmázva segítjük, hogy elsőként ezekbe a tevékenységekbe ágyazva történjen a hangadás. A foglalkozások másik típusa a mozgásterápia, ahol az egész testtel történő kommunikációból a klasszikus beszélgetéshez igyekszünk egyre közelebb kerülni.”

A legfontosabb pedig mindemellett az, hogy a szülők nyugodtan kezeljék a helyzetet, ne sürgessék a gyermek fejlődését, probléma esetén pedig forduljanak szakemberhez, kérjenek segítséget.

www.fulorrgegekozpont.hu