Öröklődnek-e az érrendszeri problémák?

2013. 05. 20.
Szerző: Szimpatika
Milyen mértékben határozza meg genetikai hátterünk ereink állapotát? A Semmelweis Egyetem kutatói a szív- és érrendszeri betegségeket előrejelző mérőszámok genetikai és környezeti meghatározottságát vizsgálták egy- és kétpetéjű ikerpárokon.

A magasvérnyomás-betegség diagnózisának felállítása és prognosztikai értékének becslése régóta a felkaron mért szisztolés (magasabb) és diasztolés (alacsonyabb) vérnyomásértékeken alapszik. Azóta azt is felismerték, hogy a pulzusnyomás (a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékek különbsége) szintén fontos előrejelzője a kardiovaszkuláris eseményeknek: bizonyos esetekben szoros összefüggést mutathat a későbbi szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásával.

Amit eddig (nem) tudtunk a vérnyomásról

Habár a vérnyomás átlagos értéke kevéssé változik az aortától (központi verőér) a felkarban futó artériáig (perifériáig), a balkamrai összehúzódások következtében kialakuló pulzushullám egyre nagyobb mértékű torzulást szenved a távolság függvényében. Ennek oka a verőér egyes szakaszainak különböző mértékű merevségében (stiffness) és a pulzushullámnak a perifériás artériákon történő visszaverődésében keresendő.

Manapság már az aortafal merevségét is az esszenciális (azaz amikor nincsen fellelhető szervi elváltozás a betegség hátterében) magas vérnyomásban szenvedők szív- és érrendszeri megbetegedésének, illetve ilyen okból bekövetkező halálának legfontosabb, akár más tényezőktől független előrejelzői közé sorolják. A fenti prognosztikus vonatkozások miatt került az artériás érfali merevség genetikai és környezeti meghatározottságának feltérképezése az érdeklődés központjába.

Egy kérdés

Az ikervizsgálatok során egypetéjű és kétpetéjű ikerpárok összehasonlításából nyernek információt a genetikai, illetve a környezeti hatások viszonylagos arányáról és a két tényező egymásra hatásáról. A Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájának kutatói, Dr. Tárnoki Ádám Domonkos, Dr. Tárnoki Dávid László és munkatársaik célja az artériás érfali merevség, a központi vérnyomás, a centrális pulzusnyomás és a felkaron mért pulzusnyomás öröklődésének, valamint a központi vérnyomás és az artériás érfali merevség mértéke közötti kölcsönös összefüggésnek (fenotípusos korreláció) a vizsgálata volt.

Az International Twin Study 2009 projekt keretén belül végül 146 magyar és 50 amerikai, köztük 154 egypetéjű és 42 kétpetéjű ikerpárt (átlagos életkor 43±17 év) vontak be a vizsgálatba. Az erek állapotát jellemző paramétereket, a pulzushullám terjedési sebességét az aortában (PWV) és az ún. augmentációs indexet (AIx; értékének növekedése már az érelmeszesedés legkorábbi fázisában kimutatható), valamint a központi vérnyomás mérését minden beteg esetében a két első szerző végezte.

Egy válasz

A vérnyomás értéke multifaktoriális eredetű, azaz a hajlamosító gének és a környezeti tényezők kölcsönös ráhatásából fakad. A tanulmányban az eredmények összefoglalásaképpen azt olvashatjuk, hogy a központi szisztolés vérnyomás és a pulzusnyomás, valamint a perifériás pulzusnyomás, az augmentációs index és az aortában mérhető pulzushullám terjedési sebessége mérsékelten öröklődő jellegek. A vizsgált ikerpárok esetében a meg nem osztott környezeti hatások teszik ki a genetikai variancia nagy részét. Az augmentációs index és az aortában mérhető pulzushullám terjedési sebessége erős, közvetlenül kölcsönös összefüggésben áll a központi szisztolés vérnyomással és a pulzusnyomással. Ezeken felül közepes mértékű genetikai variancia észlelhető az aortában mérhető pulzushullám terjedési sebessége, a központi pulzusnyomás, a szisztolés vérnyomás és a perifériás szisztolés vérnyomás között.

A fenti megállapítások kihangsúlyozzák az érrendszer öregedésének genetikai és környezeti etiológiáját. Megerősítik az érelmeszesedés korai szűrésének, kimutatásának és prevenciójának fontosságát a magas kockázati tényezőkkel rendelkező betegeknél. A központi vérnyomás sérülésmentes (nem invazív) becslése értékes eszköz lehet a magasvérnyomás-betegség és a megnövekedett aortafali merevség kockázati besorolásában és kezelésében.

Forrás: Kutszegi Nóra, NilNocere.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!