Szimpatika – A magzatkori jódhiány veszélyezteti a gyermek agyának fejlődését

Az ezzel foglalkozó tanulmány vezető szerzője, Margaret Rayman kifejtette, hogy eredményeik alapján komoly hátrányokat szenvedhetnek azok a kisgyerekek, akiknek az anyja a terhesség alatt nem jut hozzá a megfelelő mennyiségű jódhoz. Erről a problémáról kérdeztük dr. Bérczy Juditot, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosát.
„A jód biztosítja a megfelelő szellemi fejlődést, szabályozza az anyagcserét és karbantartja a pajzsmirigy működését” – mondja a szakember. A jód hiányát egy felnőtt ember szervezete képes egy ideig kibírni, ám a fejlődő magzatra nagyon káros hatással lehet: ilyenkor az agy nem fejlődik megfelelően, ami a későbbiek folyamán olvasási nehézségekhez és alacsonyabb IQ-szinthez vezethet.

A tanulmányt természetesen kísérlettel is alátámasztották, melyben 1000 terhes nő vett részt. A megszületett gyermekek fejlődését 9 éves korukig követték nyomon, hogy megtudják, küzdenek-e tanulási nehézségekkel. Az eredmények egyértelműen arra mutattak, hogy azoknak, akik magzati korban jódhiányban szenvedtek, nagyobb eséllyel lettek tanulási nehézségeik.

„Az alacsony jódellátottság esetén a magzat idegrendszeri fejlődése sérülhet, míg a túlzott jódbevitel a várandós anyánál pajzsmirigy-túlműködést idézhet elő – igaz, ez egy jól működő méhlepény esetén nem jelent terhelést a magzat számára. Azt viszont nem árt hozzátenni, hogyha túl sok van belőle, akkor az átmenetileg blokkolhatja a magzat saját pajzsmirigyműködését (Wolff-Chaikov effektus), bár ezt a normál anyai pajzsmirigyműködés teljesen kiegyenlítheti” – fejti ki dr. Bérczy Judit.

Az orvosok ezért azt tanácsolják a kismamáknak, illetve a babát tervező nőknek, hogy fokozottan figyeljenek az elegendő jód bevitelére, és fogyasszanak minél több tejterméket, halat és tengeri herkentyűket.

forrás: Budai Endokrinközpont