Szimpatika – Magyar gyógyszer – 100 éve a gyógyítás szolgálatában

Az 1800-as évek vége, az 1900-as évek eleje valóságos áttörést hozott a gyógyítás és a gyógyszergyártás világában. Ekkor kezdtek kialakulni azok a gyártási technológiák, amelyek lehetővé tették, hogy az újonnan felfedezett gyógyszereket jó minőségben és jelentős mennyiségben lehessen előállítani, így minden korábbinál több ember számára téve elérhetővé a gyógyulást.

A „magyar gyógyszer”

Magyarország az elsők között kapcsolódott be a gyógyszergyártásba és vált néhány évtized alatt gyógyszergyártó nagyhatalommá: az első, szintetikus úton előállított, napjainkban is forgalomban lévő gyógyszer egy 1913-16 között felfedezett, görcsoldó tulajdonságú hatóanyagot tartalmazott, 1916-18 között pedig Wolf Emil és Kereszty György megvalósította Magyarországon az első, nyomás alatti gyógyszeripari technológiát az egyik legismertebb láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő hatóanyagnak, a szalicilsavnak az előállítására.

Az 1920-as években a magyar gyógyszeripar nagy lendülettel fejlődött, amit az is mutat, hogy a 40-es évekre már 64 cégnek volt gyógyszergyártási engedélye. A nagy vállalatok mellett a közepes és kis vállalatok együttes termelése azt eredményezte, hogy az 1920-as évekre kapacitását tekintve a hazai gyógyszergyártás már világviszonylatban is az ötödik, hatodik helyen állt.

A „magyar gyógyszer” rövid időn belül világszerte kivívta az orvosok és betegek elismerését: tudták, hogy bízhatnak a hatékonyságában, kiváló minőségében. Ez utóbbihoz jelentősen hozzájárult, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet már 1927-ben bevezette az egységes szempontok szerinti gyógyszerellenőrzést.

Nemcsak a magyar katonáknak jutott a hazai gyógyszerből

A magyar gyógyszergyártók gyártási technológiájukat folyamatosan fejlesztve biztosították, hogy ne maradjanak le a világ élvonalától, sőt, számos esetben a többiek előtt vezettek be új módszereket. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy ha bárhol a világon új, életmentő jelentőségű gyógyszermolekulát fedeztek fel, az rövid időn belül hazai gyártásból a magyar betegekhez is eljusson, ahogyan ez történt például az inzulin vagy a penicillin esetében, életek százezreit mentve meg ezzel.

A kapacitás bővítése pedig többek között a második világháború idején bizonyult életmentőnek, amikor drasztikusan lecsökkent a külföldről érkező gyógyszerek mennyisége, a magyar gyógyszergyárak azonban a legnagyobb vész óráiban is biztosítani tudták, hogy ne maradjon gyógyító készítmények nélkül az ország lakossága.

Az 1930-as évek végén kezdték meg hazánkban az egyik legismertebb sebhintőpor termelését, amellyel a II. világháború alatt nemcsak a magyar hadsereget, a Wehrmachtot látták el, hanem a semleges országokban lévő leányvállalatokon keresztül az angolszász hatalmakat és a Vörös Hadsereget is.

Húzóágazat a rendszerváltozás előtt és után is

A gyógyszeripar folyamatos fejlődésével azonban nemcsak a betegeket, hanem az ország gazdaságát is gyógyította akkor, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Az 1929-től bekövetkező világgazdasági válság éveiben is stabil megélhetést jelentett az ott dolgozóknak és elengedhetetlen exportbevételt az országnak, az azt követő évtizedben pedig a nemzetgazdaság egyik húzóágazata lett. Az 1950-es években a „vas és acél országában” is biztosítani tudta, hogy maradjon hazánkban magas szellemi hozzáadott értéket képviselő iparág, később pedig a KGST-táboron és azon kívül is az ország leginkább piacképes termékeit állította elő.

A rendszerváltozás után ismét nemzetgazdasági kulcsszerep jutott neki: egyike volt a kevés privatizációs sikertörténeteknek, amelyek során a külföldi tőke nem piacot vásárolt, hanem a hazai szakértelemre és technológiára építve nemzetközi piacokra történő gyártást biztosított az országban.

A jelen magyar gyógyszeripara méltó őrzője a közel másfél évszázados hagyományoknak: a hazai betegek ellátása mellett világszerte közel 80 országba jutnak el gyógyító készítményei, emberek tízmilliói számára hozva gyógyulást. Ezekre a sikerekre pedig mindannyian büszkék lehetünk.

forrás: www.magyosz.org