Szimpatika – Vigyázat, csúszik!

Milyen veszélyekkel kell számolniuk a sportolni vágyóknak? Melyek a leggyakoribb sérülések?

A sí- és sportbalesetek visszatérő okai a felkészületlenség, a figyelmetlenség, illetve a bemelegítés hiánya. Izomzatunk, ízületeink és ínszalagjaink alapos átmozgatásával nagymértékben csökkenthetjük az egy-egy rossz mozdulat következtében kialakuló kisebb fokú sérülések veszélyét.

A leggyakoribb balesetek közé tartozik a térd, a boka, a könyök, a kéz és a vállöv sérülése. A térdízületi porc sérülése tipikus síbalesetnek számít, amely éles fájdalommal jár, és gyógyítása leggyakrabban artroszkópos műtéti eljárást igényel. Ugyanez jellemző a szakadt ínszalagokra is. Az ilyen típusú balesetekből való felépülés több hónapig, súlyosabb esetben akár egy évig is elhúzódhat. A felső és az alsó végtagok esetében előfordulhat az adott testrész rándulása, ficama, törése. Rándulás esetén a két csontvég kimozdul ugyan, de magától visszamegy a helyére. Ficam esetén a kimozduló csontvégek nem kerülnek a helyükre. Gyakori még a fej- és nyaksérülés, amely egyes esetekben agyrázkódáshoz is vezethet.

Milyen természetes gyógymódok léteznek, melyek segítenek felkészíteni ízületeinket a hidegre?

Vérpezsdítőként alkalmazhatunk néhány, gyógynövényt tartalmazó kenőcsöt, amelyek nemcsak bemelegítésre, hanem a már
megtörtént sérülés gyógyulási folyamatában is hasznosak. Számos, a népi gyógyászatban már régóta használt krém vény nélkül megvásárolható a patikákban. Ilyen például a fekete nadálytő, amely segíti a zúzódások, ficamok, rándulások gyógyulását. Szintén közismert az árnikakrém, melynek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása van, míg a rozmaringtartalmú krémek gyulladásgátló és izomgörcsoldó erővel bírnak. A sportkrémek közül sok tartalmaz kapszaicint (csilipaprika kivonata), amely melegítő hatása révén vérbőséget okoz, ezáltal fokozza a szövetek vérellátását. Mozgás előtt, illetve után ajánlott valamilyen magnéziumtartalmú készítmény fogyasztása – így védhetjük izmainkat a fokozott terheléstől.

Ha már megtörtént a baj, mikor kell orvoshoz fordulnunk?

Nagy fájdalom, illetve nagyobb mértékű duzzanattal járó ízületi sérülés esetén, valamint, ha a fájdalom egy másik testrészre is kisugárzik. Ugyanígy, ha nem tudjuk mozgatni a fájó testrészt, vagy ha bizsergést, zsibbadást érzünk a sérült területen, mindenképpen keressünk fel egy szakembert.

Mely tünetek adhatnak okot komoly aggodalomra?

Az előzőekben felsorolt szimptómák mindegyike komoly problémára utal. Fontos megemlíteni, hogy a sérült testrész megkésett kezelése jócskán csökkenti a gyógyulás esélyét, hiszen az orvos által javasolt terápiát így csak később tudjuk elkezdeni. Ezért minél előbb javasolt a megfelelő szakember felkeresése.

Milyen otthoni gyógymódokat alkalmazhatunk?

Abban az esetben, ha a sérülés mértéke nem olyan, hogy orvoshoz kelljen fordulni, az alábbi teendőink vannak:

- A sérült végtag felpolcolása, nyugalomba helyezése, jegelése. Kézsérülés esetén a kar felkötése. A felpolcolásnál figyelni kell arra, hogy a sérült testrész a szívnél magasabbra kerüljön, ezáltal a fokozott véráramlás biztosítható. Továbbá a felpolcolás javítja a vénás keringést, csökkenti a bevérzés, ödémaduzzanat mértékét, így gyorsítja a bevérzés felszívódását. Az ödéma gyorsabb lehúzására alkalmasak a heparintartalmú krémek.

- Jegeléshez legjobb a gyógyszertárban különböző méretekben kapható jégzselé, mert ez kásaszerűen fagy meg, így jól rá lehet formázni a sérült, gyulladt tesztrészre. Nagyon fontos, hogy a jégzselét mindig tekerjük valamilyen ruhadarabba, ne közvetlenül rakjuk a bőrre, mert fagyásos sérülést okozhat. A jegelést egy-egy alkalommal kb. 10-12 percig alkalmazzuk, majd vegyük le 20-30 percre, és ezt ismételjük meg többször. Ezután a beteg területet fáslival vagy rugalmas pólyával kössük át, ügyelve arra, hogy a kötés ne legyen túl szoros, mert az akadályozza a szabad véráramlást.

- Sportsérülések – rándulások, zúzódások, húzódások – kapcsán a hideg gyors alkalmazásával elkerülhető a duzzanat kialakulása és az ízületi folyadék felszaporodása is, ezzel együtt a fájdalom mértéke is csökkenthető.

A mindennapokban hogyan védekezhetünk a hideg ellen?

Mindenekelőtt nagyon fontos a réteges öltözködés, az izmaink, ízületeink melegen tartása, az azonban tévhit, hogy hidegben nem lehet futni, illetve sportolni. A hideg levegőn végzett testmozgás különösen jó hatással van ereinkre, mivel az alacsony hőmérséklet a vénák összehúzódását eredményezi, és ez jót tesz a vénáknak.

A téli sportolást illetően nem feltétlenül kell kizárólag a síelésben gondolkodni, egy reggeli kocogás is megtornáztatja az izmokat és erősíti az ereket. Minden egyes lépés során munkára késztetjük az izmokat, s így a vér a lábujjból is gyorsan eljut a szervezet felsőbb részeibe. Nyáron, a strandon nagyon sok megdagadt bokát, vádlit, valamint visszeres lábat lehet látni. A nagy melegben kitágulnak a vénák, és ezzel együtt a visszeres panaszok száma is megnő. A téli hideg azonban enyhíti ezeket a tüneteket. Nem utolsósorban pedig alacsony hőmérséklet mellett a legtöbb vírus életképtelen, ezért egy nagy séta ilyenkor a legjobb betegségmegelőzésnek is mondható.