Szimpatika – Várható-e változás 2014-ben a nyugdíjtörvény szabályaiban?

A fenti kérdésekkel kapcsolatban az emberekben bizonytalanság, és, nem túlzás kimondani, félelem is tapasztalható. A kormánynak egyszerre feladata, hogy megoldást találjon a kihívásra, és közben megnyugtassa az embereket, hogy lesz nyugdíjuk. Természetesen a kormány sem lát a jövőbe, és kötelessége a polgárokat is úgy tájékoztatni, hogy az a valóságos, pillanatnyi helyzetet tükrözze. Foglaljuk össze röviden, hogy 2013-ban milyen változások történtek a nyugdíjtörvényben, és jelenleg mire számíthatunk a jövőre vonatkozóan.

Az egyik legfontosabb változás azt a szigorú elvárást tartalmazza, hogy csak az kaphasson nyugdíjat, aki betölti a számára előírt öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez a gyakorlatban lényegében azt teszi lehetővé az állam számára, hogy az ellátásokat, mint különböző jogcímen megadott nyugdíjakat visszavegye, illetve átalakítsa olyan jellegű ellátássá, amely nem számít nyugdíjnak, így nem, vagy csak részben érvényesek rá a nyugdíjakra vonatkozó előírások. Ilyen különbséget jelent az a lehetőség is, hogy a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járadék a jogosult kérelmére megszüntethetők. Változott a nyugdíjak igénylésének a módszere is, olyannyira, hogy már nem a jogosult adja be az igényét, hanem az ONYF értesíti azokat a személyeket, akik jogosultak lesznek az adott időszakban az öregségi nyugdíjra.

2014-ben megmarad a nőknek az a lehetősége, hogy kortól függetlenül teljes értékű öregkori nyugdíjba mehessenek, amennyiben rendelkeznek 40 év szolgálati viszonnyal, amiből minimum 32 év valóban ledolgozott, biztosított időszak. Öregségi nyugdíjban csak az a személy részesülhet, aki legalább 20 év biztosított időszakkal rendelkezik, résznyugdíjat pedig az a személy kaphat, aki legalább 15 év munkahelyi jogviszonnyal rendelkezik – természetesen csak akkor, ha betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Változott a nyugdíj kiszámításának a módszere is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy kevesebb nyugdíjat kapnak azok, akik 2013-ban mentek, illetve az után mennek nyugdíjba. A számok nyelvére lefordítva: az életpálya-jövedelmet a bruttó jövedelem valorizációjával állapítják meg, és ennek a jövedelemnek az elismert biztosított időtől függő százaléka mutatja meg, mekkora összeg lesz a nyugdíjunk. Ez a százalék 40 éves jogviszony esetén 2008 előtt még 80% volt, de 2013-tól már csak 66%.

A megemelt nyugdíjkorhatár elérése lépcsőzetesen történik. 2022-ben mennek először nyugdíjba már 65 évesen a jogosultak, akik 1957-ben születtek. Nem számítható be a szabályozás alapján a felsőfokú iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányi idő, csak abban az esetben, ha ez alatt az idő alatt a minimálbérnek megfelelő jövedelem után az egyéni és a munkáltatói járulékot is megfizeti a tanuló.

Természetesen ez a rövid összefoglaló nem tudja teljes részletességében bemutatni a nyugdíjtörvényt, már csak azért sem, mert az folyamatosan változik. Javasolt tehát, hogy az érintettek maguk alaposan tanulmányozzák át a törvényt, és kövessék annak módosulásait.

Forrás: https://www.blogolod.com/