Szimpatika – 8 étel, melyet az élelmiszeripari szakértők nem ennének meg

Egy amerikai egészségmagazin megkérdezett nyolc olyan embert, aki az élelmiszeriparban dolgozva rálát arra, hogy az agrárcégek az adott iparágban hogyan „készítik” az ételeket, hogy ők mit nem lennének hajlandóak megenni. Alább a Prevent Disease erről szóló cikkéből szemezgetünk.

1. Amit az endokrinológus nem enne meg: paradicsomkonzerv

Fredrick Vom Saal, a Michigani Egyetemen a biszfenol-A hatását kutatja az emberei szervezetre. Ez az elterjedt műanyag többek között a konzervdobozok belső bélésében található meg. Szerkezetében nagyon hasonlít az ösztrogénre, ezért összezavarja a szervezet hormonháztartását, termékenységi problémákat, szívbetegséget, cukorbetegséget és akár túlsúlyt is okozva. A paradicsom savassága ezt az anyagot kioldja a dobozból, ezért a kutató szerint a paradicsomkonzervet érdemes elkerülni. A paradicsompürét ő inkább üveges formában veszi, mert annál nem merül fel ez a probléma.

2. Amit az állattartó nem enne meg: tápos marha húsa

Joel Salatin a Polyface Farms egyik tulajdonosaként alapvetően állattartással foglalkozik, de számos könyvet is írt már a fenntartható gazdálkodásról. A marhahúst azonban nem enné meg, ha nem legeltetett marháról van szó. Amikor a gazdák különböző kukorica- és szójaalapú tápokkal hizlalják az állatokat a vágósúly gyorsabb elérése érdekében, nem számolnak azzal, hogy a vevők így sokkal kevésbé tápláló húst kapnak – ahogyan ez egy hatósági vizsgálatból is kiderült. Salatin szerint csak a hagyományosan legeltetett marha húsát érdemes venni.

3. Amit a toxikológus nem enne: mikrós pattogatott kukorica

Olga Naidenko, az Environmental Working Group nevű amerikai civil szervezet vezető kutatója szerint a csomagolásban lévő különböző vegyszerek miatt nem érdemes mikrós kukoricát pattogtatni. A PFOC nevű anyag például a kutatások szerint terméketlenné tesz és rákot is okoz. A toxikus vegyszer gyártói már meg is ígérték, hogy 2015-ig kikerül a használatból. A mikrózással a méreg beivódik a kukoricába, s azon keresztül elfogyasztva az évek során felhalmozódik a szervezetben. Pedig ezt nem olyan nehéz elkerülni: pattogtassuk a kukoricát a tűzhelyen, fedő alatt.

4. Amit az agrárigazgató nem enne meg: nem bio krumpli

Jeffrey Moyer, az amerikai biosztenderket meghatározó szövetség elnöke, sosem enne olyan burgonyát, amit ipari módszerekkel termesztettek. Ugyanis a gyökér- és gumós zöldségek felszívják a talajban lévő növényirtókat, rovarirtókat és gombák elleni készítményeket. Több krumplitermesztő is azt mesélte neki: sosem ennék meg a saját krumplijukat, mivel tudják, mit tesznek rá. Maguknak inkább külön termesztenek burgonyát, kisebb hozammal, de kevesebb vegyszerrel. A krumplit magát növekedése során szinte folyamatosan permetezik a gombák ellen, majd úgy takarítják be, hogy a növény zöld részét szándékosan elölik egy gyomirtóval. Sok esetben utána még hormonokkal is kezelik a kicsírázás ellen. (Nálunk nem mindig, szerencsére.) A krumpli megmosása vagy megpucolása a vegyi koktél elkerüléséhez kevés, mivel az az egész krumpliban eloszlik.



5. Amit a halkutató nem enne meg: tenyésztett lazac

Dr. David Carpenter kutató 2004-ben a Science tudományos lapban is írt a halakban felhalmozódó vegyszerekről. Szerinte a természet nem arra teremtette a lazacot, hogy egymás hegyén-hátán éljenek kis, zárt medencékben, szóját, csirketrágyát és porított csirketollat egyenek. Ennek eredményeként a halakban mindenféle rákkeltő anyagok halmozódnak fel, kevesebb lesz húsukban a D-vitamin, van viszont benne jó sok antibiotikum. A legrosszabbnak ilyen szempontból az észak-európai halgazdaságok bizonyultak. A halak olyan szennyezettek, hogy félévente egy halvacsora elfogyasztásánál többet nem javasol a kutató – hacsak nem vad alaszkai lazacról van szó.

6. Amit a rákkutató nem enne meg: hormonkezelt tehenektől származó tej

Rick North, aki az American Cancer Society nevű rákellenes szervezet oregoni szervezetét vezette, csak biztos forrásból fogyasztana tejet. Ugyanis a legtöbb nagygazdaságban növekedési hormonokkal kezelik a tejelő teheneket a hozam fokozása érdekében. Ez tőgyfertőzésekhez is vezet, ráadásul így felhalmozódik a tejben egy inzulinszerű növekedésserkentő anyag, az IGF-1. Még nem teljesen egyértelmű, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt az anyagot az emberi emésztés nem, vagy csak részben bontja le, s emiatt rákkeltő hatású lehet.

7. Amit a GMO-kutató nem enne meg: erjesztetlen GMO-szója

Michael Harris biotechnológus már több génkezelt élelmiszer előállításával is foglalkozott és számos gyógyszeripari céget vezetett, saját fogyasztásra mégis igyekezne bioszóját találni. Ez persze nem lenne könnyű, hiszen a világ szójatermésének 90 százaléka ma már génkezelt. Ám a legnagyobb baj az, ha a szójabab erjesztetlen – például a szójatejben –, mert ilyenkor a szójában található, természetes hormonokhoz hasonló vegyületek rákkeltőek lehetnek, továbbá az agyműködésre is negatív hatással vannak.

8. Amit az agrárkutató nem enne meg: nem bio alma

Mark Kastel, volt agráripari szakértő és a Cornucopia Institute nevű bio-kutatóintézet egyik vezetője szerint napi egy alma ma már nem feltétlenül tartja távol az orvost (az angol nyelvben erre vonatkozó mondást megcáfolva). Ugyanis a modern almatermelésben a fákat szinte mind olyan alanyokra oltják, amelyek a hozamot növelik, s mivel ezek a fák nem elég ellenállóak a betegségekkel szemben, folyamatosan permetezni kell őket. A permetező szer emberre elvben nem veszélyes, mégis több a rákos megbetegedés a gazdáságokban dolgozók körében – mutat rá a kutató.

Forrás:  https://utajovobe.eu/