7 ok, amiért kezeltetnie kell a horkolását

2014. 02. 25.
Szerző: Szimpatika
A párkapcsolatot is próbára tévő kellemetlen hanghatáson túl, a horkolás az egészségét is veszélyezteti. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosának segítségével összegyűjtöttük, hogy miért.

A horkolás gyakran jár együtt az alvási apnoe nevű betegséggel, annak egyik jellegzetes tünete. A betegeknél ilyenkor alvás közben hosszabb-rövidebb ideig tartó légzéskimaradás jelentkezik, majd a csendet hirtelen mély, horkantásszerű lélegzetvétel szakítja meg. Az oxigénhiányos időszakok egy éjszaka folyamán többször is ismétlődnek, a betegek másnap emiatt fáradtságra, kialvatlanságra panaszkodnak, koncentrációzavartól, csökkent teljesítőképességtől szenvednek. „Az érintettek figyelmét gyakran a párjuk hívja fel a problémára, ő az, aki a horkolást először észleli, a légzéskimaradásokat követő hangos lélegzetvételre felriad” – mondja dr. Vida Zsuzsanna. A betegek gyakran nem értik, hogy az elegendő alvásidő ellenére miért fáradtak napközben, emellett figyelmeztető jel lehet a reggeli szájszárazság és fejfájás is. A betegség kockázatát növeli a dohányzás és a túlsúly. Nemek tekintetében nincs különbség, a menopauza időszakát követően előfordulása nagyjából azonos a nők és a férfiak körében.

Az alvási apnoe következményei

Az alvási apnoe tünetei nem csak a nyugodt éjszakai pihenést zavarják meg, de az oxigénhiányos állapot a szervezetben olyan kedvezőtlen folyamatokat indít el, amelyek rövid távon az életminőséget rontják, hosszú távon pedig súlyos betegségekhez is vezethetnek.

1. Az éjszakai légzéskimaradások megnövelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét. Alvási apnoéban szenvedő betegek körében nagyobb a kamrai ritmuszavar, a szívmegállás és az agyvérzés kockázata is, az éjszakai légzéskimaradás okozhat alvás alatti szívritmuszavart, szívinfarktust vagy stroke-ot, mely akár végzetes kimenetelű is lehet.

2. A gyakori éjszakai légzéskimaradás stresszt jelent a szervezet számára. Általánosan ismert, hogy a stressznek szerepe van a magasvérnyomás-betegség kialakulásában, illetve a már meglévő betegség tüneteit ronthatja. A vér oxigénszintjének gyakori és hirtelen lecsökkenése további rizikótényező nem csak a magas vérnyomás, de az érelmeszesedés, valamint a szív- és az agyi érrendszeri katasztrófák kialakulása szempontjából is. Jó hír azonban, hogy az alvási apnoe kezelésével többnyire a vérnyomást szabályozó gyógyszerek adagja is lecsökkenthető.

3. Habár kutatásokkal eddig még nem sikerült egyértelműen beazonosítani az összefüggés okát, annyi bizonyos, hogy a 2-es típusú diabéteszes betegek közel 80 százalékánál jelentkezik alvási apnoe is. Az elhízás mindkét betegség rizikófaktora, ezenkívül pedig megfigyelték, hogy az alvásmegvonás szerepet játszik az inzulinrezisztencia kialakulásában is, ami a cukorbetegség előszobája.

4. Több ízben említettük már az elhízás szerepét az alvási apnoe megjelenésében: a betegek közel kétharmada túlsúlyos. A nyaki területen lerakódott zsír miatt légzéskimaradások jelentkeznek, a megzavart alvásra reagálva pedig az endokrin rendszer megnöveli a ghrelin nevű hormon kibocsátását, aminek következtében a beteg napközben jobban kívánja a szénhidrátban gazdag ételeket. Az ördögi kört az alvási apnoe kezelése szakíthatja meg, amelynek része az életmódváltás is.

5. Az alvási apnoe elhanyagolása az egyéb, krónikus betegségeket is súlyosbíthatja. Megfigyelték, hogy a légzéskimaradások kezelésével az asztmás betegek panaszai is javultak, az asztmás rohamok száma jelentősen csökkent.

6. Hasonló összefüggést fedeztek fel reflux esetében is. Alvási apnoés betegek gyakran panaszkodnak állandósult gyomorégésre is, melynek kezelésével az apnoe tünetei is jelentősen javíthatók.

7. A nappali fáradtság súlyos következményeit igazolja több kutatás is: az alvási apnoéban szenvedők több balesetet okoznak az utakon. A balesetek veszélye mintegy ötszörösére emelkedik, mert a betegek nehezebben koncentrálnak, tompultabbak, reakcióidejük csökken, és gyakrabban el is alszanak a volánnál.

Megfelelő kezeléssel mindez elkerülhető

„Az alvási apnoe kivizsgálása éjszakai alvásvizsgálattal történik. A komplex terápia során lehetőség van tüdőgyógyász, fül-orr-gégész, gasztroenterológus szakorvosokkal történő közvetlen egyeztetésre is, amennyiben az alvásvizsgálat felveti ezek szükségességét – mutatja be a diagnózis menetét a JóAlvás Központ főorvosa. – Az alvási apnoe kezelése a légzészavar súlyosságától függ. A nagyon súlyos esetekben az ún. pozitív nyomású légsínterápiát, vagy CPAP-terápiát használjuk. A készülék jól záródó és a beteg által jól tolerálható, speciális anyagból készült orrmaszk vagy orr- és szájmaszk segítségével folyamatosan pozitív levegőnyomást biztosít a felső légutakon keresztül a tüdő felé, így segítve a szabad és akadálymentes légzést alvás alatt. A beteg alvása így zavartalanná válik, megszűnnek az éjszakai légzéskimaradások, felriadások, és a betegség szövődményeként jelentkező egyéb panaszok is.”


Forrás: www.joalvaskozpont.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!