Szimpatika – Az alacsony vércukorérték javítja a szívműködést

Dr. Bibok György, a Budai Endokrinközpont diabetológus főorvosa elárulja, vajon miként lehetne csökkenteni a szív- és érrendszeri szövődmények előfordulásának esélyét.

Csökkent inzulinfelhasználástól a vérrögösödésig

2-es típusú cukorbetegség esetén az inzulin felhasználásában és termelésében is zavar keletkezik, így a vércukorszint lényegesen megnő, aminek következtében az erek károsodnak, meszes lerakódások keletkeznek bennük. Az ereken ilyen esetben apró sérülések jöhetnek létre, ami vérrögök kialakulásához vezethet, majd elzáródásokat okozhat az agy vagy a szív artériáiban, stroke-ot, illetve szívinfarktust kiváltva.

Fontos a rendszeres kontrollvizsgálat

„A súlyos szövődmények elkerülése érdekében a betegeknek kiemelten fontos rendszeresen részt venniük a diabetológiai szakellenőrzésen és a szükséges érrendszeri vizsgálatokon, melyek során pontosabb képet kaphatnak állapotukról. A cukorbeteg szakellátó helyeken a diabetológus orvos évente 2-4 alkalommal ellenőrizteti a betegek HbA1c-szintjét. Ez a vizsgálat a vörösvértestekben lévő hemoglobin cukorral való telítettségét mutatja, így pontosabb képet lehet kapni az elmúlt 2-3 hónap vércukorértékeinek átlagáról. A jó cukorháztartással élő diabéteszes betegek ezen értéke 5.6 és 7.0% között van. Magasabb értékek esetén nagyobb a veszélye az érszövődmények kialakulásának, illetve a már meglévők rosszabbodásának” – mondja dr. Bibok György.

Magasabb HbA1c esetén nagyobb kockázat

A LSU Hospital-Based Longitudinal Study (LSUHLS) nevű vizsgálatban 29 627 diabéteszes beteget vizsgáltak, akiknek nem volt ismert a szívkoszorúér-betegségük, illetve nem állt fenn szívelégtelenség a vizsgálat kezdetekor. Az utánkövetésből kiderült, hogy 6,5 éven belül több mint 5000 főnél alakult ki szívelégtelenség. Továbbá azt is megállapították, hogy a kezdeti HbA1c-érték minden 1 százaléknyi emelkedése 9 százalékkal megemelte a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát.

A cukorbetegek gondozása során a HbA1c mértékét, mint célértéket, vagy újabban, mint céltartományt adják meg és figyelik. Bár a cukorbetegek számára a céltartomány 5.6 és 7.0% között mozog, az érszövődménnyel rendelkező betegek esetében az ajánlások megengedőbbek, mert elfogadhatónak tartják a 7-8% közötti értéket is. Ennek az az oka, hogy a már meglévő érbetegség esetén a kórosan alacsony vércukorérték (pl. hipoglikémia) veszélyesebb a hirtelen bekövetkező állapotrosszabbodás vagy akár halál szempontjából, mint a kissé emelkedett vércukorérték.

A diabetológusok minden esetben a beteg aktuális állapotához, a meglévő szövődményekhez igazítják a szükséges terápiát, ami gyakran nem lehet más, mint a megfelelő módon történő inzulinkezelés.

Dr. Bibok György szerint a fentebb említett vizsgálat eredménye azért fontos újdonság, mert megerősíti a korábban csak feltételezett összefüggést, mely szerint a jobb anyagcsere-állapot – kórosan alacsony vércukorérték nélkül – javíthatja a szív működését és csökkentheti a szívelégtelenség kockázatát, ami idősebb, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő személyeknél gyakori, és komoly odafigyelést igénylő szövődmény.

Forrás: Budai Endokrinközpont