Szimpatika – Mikor beszélhetünk tisztaságmániáról?

Az állandó takarítás és tisztálkodás nem csupán rigolya, hanem orvosi nyelven szólva kényszerbetegség. A lakosság mintegy két százaléka (főleg nők, de egyre több férfi is) szenved tisztaságmániában. Ez valójában egy hangulati betegség, amely igen közel áll a depresszióhoz. Az érintettek egyharmada egyébként depressziós is, amikor a kényszerbetegségét megállapítják.

„Tulajdonképpen akkor tekinthető komolynak a probléma, ha valaki naponta több mint egy órát fordít a kényszercselekvésre – mondja Irtzl Károly pszichológus. – A beteg elveszti a realitásérzékét és valami állandóságra, kapaszkodóra van szüksége a világban.”

„A tisztaságmániások állandóan kétségbe vonják cselekedeteiket – magyarázza a pszichológus. – Nem bíznak abban, hogy valamit jól csináltak, hiányzik belőlük az önbizalom és a magabiztosság. Fantáziájuk ráadásul felnagyítja a lehetséges, és persze csak a képzeletükben élő szörnyű következményeket.”

„A tisztaságmánia hátterében rendszerint valamilyen mélyen elnyomott szorongás (lelkiismeret-furdalás, bűntudat, megfelelni akarás) és agresszió áll – hangsúlyozza Irtzl Károly. – Amikor valakin kitör a takarítási láz, és folyamatosan súrol, sikál, rendezget és kényesen ügyel arra, hogy még egy morzsa vagy hajszál se kerüljön a parkettára, az arra utal, hogy nem tudja megvalósítani a lelkében a rendet és a harmóniát, ezért próbálja maga körül megteremteni azt. Nem akarnak agresszívek lenni, ezért a feszültséget a takarításban vezetik le. Lelki rendetlenségüket vetítik ki a lakásra. Azzal, hogy otthon rendet, tisztaságot tartanak, úgy gondolják, a lelkükben, emberi kapcsolataikban is rendet tudnak tenni.” Gyakori, hogy ha valaki egy rend- és tisztaságmániás lakásában „rendetlenséget” csinál – akár csak azzal, hogy arrébb helyez egy tárgyat, amelynek a mániás számára pontos helye volt –, hatalmas letolást kap. „Ennek oka valójában nem a rendetlenség, hanem az, hogy kettejük kapcsolata nincs rendben” – mutat rá a pszichológus. A kényszeres páciensek kezelése súlyos esetben pszichoterápiával történik, magatartás- vagy viselkedésterápiás módszerekkel. Sokszor depresszió elleni gyógyszerre is szükség lehet.

Allergiát is okozhat a túlzott tisztaság

Ha keveset érintkezünk a környezetünkkel, megfosztjuk az immunrendszerünket attól, hogy megtanulja megkülönböztetni saját baktériumait az idegenektől. A túlzott higiénia elősegíti az allergiás és asztmás megbetegedéseket. „Nincs szükség arra, hogy a természetes ép bőrt baktériumpusztító szerrel ápoljuk – mondja Járfásné Annamária kozmetikusmester. – Vigyázni kell a bőrre, hiszen ez a szervezet elsődleges védelmi vonala. Itt fordulhat a tisztaságmánia a visszájára: egy vékony, dehidratált bőrön egy gyengébb kórokozó is áthatol.”

Forrás: www.delmagyar.hu