Új vagy régi – a penész nem válogat

2014. 05. 13.
Szerző: Szimpatika
A lakóházak tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibáiból fakadóan penészgomba az új és a régi építésű épületeknél közel azonos arányban fordulhat elő. A témával kapcsolatban dr. Magyar Donát, a Budai Allergiaközpont aerobiológusa osztja meg velünk tapasztalatait.

Miért fordul elő új építésű házaknál penészesedés?

Az épületek tervezésénél ma az energiatakarékosság a fő vezérelv, és csak ritkán vesszük figyelembe az egészségi szempontokat. Fontos, hogy az építést –de ugyanúgy az átalakítást vagy az utólagos szigetelést is – megfelelően képzett szakember felügyelje. Az új építésű házaknál sok gondot okoz a falakban maradt építési nedvesség: a sürgető határidők miatt túl korán átadott épületnek nincs ideje kiszáradni. Másik gyakori eset, hogy a tervezés, illetve kivitelezés során kispórolt, vagy olcsóbb, de nem megfelelő építőanyagok révén káros folyamatok indulnak el az épületben. A nem megfelelő termékkel önkényesen helyettesített szigetelőanyagok kárt okoznak az épületben és a lakók egészségében egyaránt.

Megoldást jelent, ha a penészt rendszeresen eltávolítjuk a falról?

A penészesedés kapcsán nyilván a külső falakon, sarkokban, esetleg a fürdőszobában a kád mellett megjelenő sötét foltra gondolunk, a helyzet azonban nem ennyire egyszerű. Többször találkoztunk már olyan esettel, amikor a lakásban a penésznek látható jele nem volt. Egy új építésű társasház gyerekszobájában például a fal az átadás és beköltözés után közel másfél évig tartotta a nedvességet. A babaágy fölötti fehér falon fehér színű Aspergillus penészgombafaj telepedett meg. A szülők sokáig észre sem vették a „magát jól álcázó” gombát. Mivel a gombatelep közvetlenül a kiságy felett volt, a spórák nagy mennyiségben szóródtak oda.

A nedvesség a beépített faanyagban is megmaradhat. Példa erre, amikor egy új építésű ház padlásán a gerendákat gomba lepte el. Innen a szennyeződés könnyen lejuthatott a lakótérbe, mert a padlás csapóajtaja a nappali mennyezetének közepén nyílt, és még ráadásul rosszul is szigetelték. A válaszom tehát az, hogy nem elég pusztán eltávolítani a penészt, hanem az azt kiváltó okot kell megkeresni és megszüntetni.



Milyen problémák jelentkezhetnek a régi építésű házaknál?

Sajnos e téren sem kedvezőbbek a tapasztalataink, sok problémás esettel találkozunk. Volt, hogy egy többgyermekes család vályogházba költözött, melynek egészségügyi hatásával szerettek volna tisztában lenni. Az épületben váratlan helyen bukkantunk rá az allergénforrásra: a padláson a vályogba bedolgozott szalmatöreken alakultak ki egy gomba telepei. A gombát csak mikroszkópos vizsgálattal lehetett kimutatni, de a szabad szemmel láthatatlan spórái a födémáttöréseken keresztül akadálytalanul alápereghettek a lakásba. A penészgombák spórái akár az alig látható, fél milliméteres repedéseken is átjutnak, kis méretük (0,002-0,005 mm) alapján ez könnyen lehetséges. A gombaspórák pincékből ablakokon át vagy csövek mentén is bejuthatnak a lakótérbe.

Egy másik esetnél a családi ház pelletkazánját gyümölcsmagokkal fűtötték. A pincében raktározott magok bepenészedtek, és a spórák a szennyesledobón át a meleg levegővel felszállva elárasztották a lakást. Itt a különleges alapanyag és tárolási körülmények miatt ritka, lakásoknál nem jellemző gombafajok okoztak panaszt. Egy másik esetben az előző lakó a penészes falat egyszerűen egy papírtapétával leragasztotta – ez ki is tartott, amíg a lakást el nem adta.

A porózus épületanyagok, szőnyegpadlók még kiszáradásuk után is tartják magukban a baktérium- és spóratömeget; ezek közelében a szennyezőanyag magas légköri koncentrációja mérhető.

Létezik-e megoldás a megelőzésre új, illetve használt lakások esetében?

Használt lakás vásárlásakor jogosan tarthatunk attól, hogy az előző tulajdonos bizonyos előnytelen tényezőket nem hoz a lakásvásárlók tudomására. Sokszor azonban ők maguk sem tudnak az épület gyenge pontjairól, azokról, amelyek később allergiás megbetegedések kialakulásához vezethetnek a gyermekeknél.

Amennyiben légúti allergiás beteg van a családban, a lakás, ház vásárlása előtt érdemes aerobiológiai vizsgálatot végeztetni, amellyel az (el)rejtett allergénforrások kimutathatók. Az allergéneket felderítő helyszíni vizsgálat gyakran olyan szennyező forrást mutat ki, melynek elhárítása nem jelent komoly gondot, az adásvételt nem vétózza meg – viszont elkerülhető általa, hogy ismeretlen eredetű légúti tünetekkel szembesüljenek az új lakók. 

Új lakások esetében a legtöbbször csak a beköltözés után derül fény a problémákra. Az építészeti hiányosságok miatt felmerülő károk felmérésére biztosítás, kártérítés vagy peres eljárás keretében igazságügyi szakértőket, elsősorban építészeket kérnek fel. A tapasztalataink szerint még kevesen veszik igénybe, de érdemes tudni, hogy az anyagi kár mellett az egészségben okozott kár bebizonyítására és visszatérítésére is van lehetőség, ezt a vizsgálatot igazságügyi allergológus-orvosszakértő végzi.


www.allergiakozpont.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!