Tudatos életmóddal javíthatunk a velünk született adottságokon

2014. 07. 27.
Aki nem beteg, tud fogyni, és az izomzat is fejleszthető, viszont akinek hiányoznak ehhez a megfelelő genetikai adottságai, az sem élsportoló nem lesz soha, sem az ógörög szobrokra emlékeztető izomzatot nem lesz képes építeni.

Ennek ellenére a sport minden életkorban hasznos és ajánlott. Dr. Petrekanits Máté sportorvossal, a terhelésélettan minden bizonnyal legnevesebb hazai szaktekintélyével beszélgettünk.

Mennyiben függ genetikai adottságoktól, ki milyen sportra alkalmas, és mennyiben fejleszthetőek ezek a velünk született tényezők?

A sportantropometria a testösszetétel, a testmagasság és számos egyéb tényező vizsgálatával kutatja, ki mire alkalmas. Leginkább adottságokról beszélünk: hogy csak egy példát mondjak, azért nem jutunk egyről a kettőre a kosárlabdával, mert a magyar férfiak átlagmagassága harminc éve 179 centiméter, és egyszerűen nem tudnuk összeszedni annyi kellően tehetséges, megfelelő magasságú játékost, aki ebbe változást hozhatna. Vagyis a született adottságok döntő mértékben meghatároznak. Edzéssel nagyon sok mindent lehet változtatni, de csak egy viszonylag szűk range-en belül: gyakran hallani, hogy egy élsportoló 30 százalékkal többre képes, mint egy átlagember, de ha megnézzük például, hogy például a százméteres síkfutás világrekordját illetően tized- és századeltérésekkel haladunk egyre feljebb, láthatjuk, hogy a valóság azért nem feltétlenül ez. Az edzésmódszerrel, a táplálkozással, a pihenéssel lehet javítani a velünk született adottságokon, a mozgás pedig mindenkinek hasznos és jó, de minősített sportoló a többségből nem lesz, nem tud lenni. Behoztak hozzám egyszer egy gyereket, akiről mondta az anyuka, hogy nem szeret edzeni, de közben kiderült, hogy többszörös magyar bajnok vágtaszámokban. Ezekben az izomerő a döntő. Aztán kiderült, hogy az anyuka artista, a férje meg súlyemelő. Ennyit számít, ki mit hoz magával.

Mire jó az aerob és mire jó az anaerob mozgás? Hogy lehet megállapítani, kinek melyik a megfelelő?

Az ember alapvetően aerob lény. Minél nagyobb valakinek az izomtömege, annál több a szervezetében terhelésre a fáradtságot előidéző anyagcseretermék, és annak jobban fekszenek majd azok a mozgásformák, ahol az izomból kell kivenni az energiát. Aki meg elmegy egy hosszabb futásra, annak lehet, hogy kisebb az izomtömege, de sokkal jobban fogja bírni ezt a típusú megterhelést, mint egy nagyobb izomtömeggel rendelkező társa. A lényeg, hogy a savterhelés – legyen az bármilyen irányú – nem hat jól a szervezetre. Vagyis itt is az arányok megtalálása a lényeg az aerob és anaerob mozgásformák között.

Említette, hogy a genetikailag magunkkal hozott adottságokon nehéz változtatni. Ez azt jelenti, hogy például lefogyni sem képes mindenki?

Hormonális betegségek esetén fordul elő, hogy lehet akármilyen szigorú diéta vagy koplalás, az illető akkor sem képes jelentős mértékű fogyásra. Más esetekben mindig lehet fogyni, vagyis aki zsíros – és nemcsak a hasán zsíros –, az normális, rendszeres, szakszerű diéta betartása mellett formába hozhatja magát. Az persze más kérdés, ki mennyire kövér, mert a divatos BMI-kből nem derül ki túl sok minden. A testtömeg és a testmagasság csak két tényező, emellett a bőrredők, a csontozat, számos tényező közrejátszik még. Az a fontos, hogy a rendszeres étkezés mellett mindenki találjon a fogyáshoz egy olyan mozgást magának, amivel még nem „gyilkolja meg” a szervezetét.

Vagyis nem válhat mindenkiből szálkás, szoborszerű isten?

Egyáltalán nem. Ahol nincs meg ehhez a megfelelő csontozat, ott eleve nem lehet korlátlan mértékű izmot felszedni: illetve elképzelhető, hogy lehet, de ezek az izmok akkor majd állandóan leszakadnak, az ember állandóan lesérül, és így tovább. A szálkásság kultusza abból fakad, hogy a nyilvánosságban azokat látjuk, akiknek sikerült ilyenre gyúrniuk magukat. Ez viszont a kisebbség: azokat ritkábban mutatják, akik megpróbálkoztak leszálkásodni, de az adottságaik miatt nem ment nekik.

Fejleszthető-e a gyorsaságunk?

A gyorsaság a „karosszéria” mellett számos tényezőtől függ: a szívverésünktől, a levegővételtől, illetve attól is, mennyire gyors valaki agyban. Ez nem azt jelenti, milyenek a szellemi képességei, vagyis semmi köze a hagyományos értelemben vett „okossághoz”: simán csak azt mutatja, milyen gyorsan dolgozza fel a szervezete az agyból érkező információkat. Az autóversenyzők esetében például rendszerint kiemelkedően jók ezek a mutatók. Javarészt ez is hozott adottság, a fejlesztése pedig jelentős mértékben sportági technikától függ, a gyors és lassú rostok célirányos fejlesztésétől. De mint mondtam, a „vezérlés” a legfontosabb, és hiába gyakorolok valamit megszállottan, az adottságok döntő mértékben nem változtathatók, hiszen az idegpályák működése, az ideg-izom koordináció genetikailag meghatározott. Ez az oka annak, hogy az egyik gyerek helyből három métert ugrik távolra, a másik meg fél méterrel kisebbet.

Mikortól érdemes elkezdeni sportolni?

A fiúknál a megfelelő hormonok termelődésének beindulásáig nem lehet olyan mértékű izomfejlődést elérni, ami a komolyabb sportoláshoz szükséges. A lányok nagyjából 16 éves korukra felnőttek lesznek, ezekben az években náluk is van egy intenzív szakasz, amikor nagyon jól fejleszthetők. Itt is megint minden attól függ, ki mit csinál, és milyen adottságai vannak. Mindenképpen érdemes elmenni egy célzott vizsgálatra, és annak alapján meg tudjuk mondani, mi testhezálló az adott gyereknek: ez habitus, alkat, testösszetétel függvénye, nem lehet általánosságokban beszélni róla. Van, aki imád futni. Én meg röplabdás voltam, és úgy álltam hozzá, hogy fusson, aki fél. Máskor meg bezavartam a medencébe a cselgáncsosokat, mert nem tudtam, hogy nem tudnak úszni: ott húzták magukat a kötélen a hatalmas izomtömegükkel, mert ők teljesen másban voltak jók. Harminchárom éve foglalkozom ilyen vizsgálatokkal, de ránézésre még ma sem tudom megmondani, kinek mi testhezálló, ha viszont elvégezzük a szükséges méréseket, biztosan találunk valami megfelelőt. Ami fontos: minden életkorban ajánlott elkezdeni sportolni, mindenkinek azt, ami jólesik, amihez van kedve. A gyerekeket pedig érdemes elhozni egy vizsgálatra, mert az ad választ a kérdésekre.


Forrás: https://mitsportoljak.hu/hatter/

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!