A császármetszés hatása az immunrendszerre
Amint azt Tomas Ekström, molekulárissejtbiológia-professzor elmondta, az a biológiai mechanizmus, amely fogékonnyá teszi a magzatot vagy az újszülöttet bizonyos betegségekre a későbbi élete során, nagyon összetett és egyaránt függ genetikai, illetve környezeti tényezőktől. A mostani vizsgálatban a szakemberek elsősorban arra fókuszáltak, hogy vajon a születés módja képes-e epigenetikus változásokat okozni a DNS-ben. A sejtmag DNS-ében akkor történnek epigenetikus változások, ha a környezeti tényezők anélkül befolyásolják a gének kódoltságát, hogy megváltoztatnák az aktuális genetikai kódot. Így azután a gének ki- és bekapcsolhatóak és a környezet szükségleteit követve adaptálódnak a testfunkciókhoz.
Az már ismert tény, hogy a toxikus anyagok vagy az étrend epigenetikus változásokat okozhatnak, melyek egyes esetekben a következő generációra is átörökítődhetnek. A mostani kutatás során – melyet az American Journal of Obstetrics and Gynecology című lapban tettek közzé – a szakemberek köldökzsinórvérből származó őssejtekben vizsgálták az epigenetikus változásokat. Összesen 43 újszülöttől vettek mintát, akik közül 18 született császármetszéssel, közülük pedig 12 DNS-ét elemezték ki, 6 természetes módon születettét és 6 császármetszéssel születettét.
Az eredmények azt mutatták, hogy közel 350 DNS-területen voltak specifikus epigenetikus különbségek a két csoport között, többek között olyan génekben is, melyek az anyagcsere és az immunvédelem irányításában játszanak szerepet. Amint azt Mikael Norman gyermekgyógyász kifejtette, a hüvelyi szülés során a magzat igen nagy szintű stressznek van kitéve, ami hozzájárul ahhoz, hogy az újszülött felkészüljön a méhen kívüli világra.
Tervezett császármetszéssel születettek esetében a magzat védekezőrendszere nem indul be hasonló módon, ami indokolhatja a két csoport közti különbséget. Az új kutatásnak köszönhetően a szakemberek abban bíznak, hogy többet megértenek arról, miként befolyásolja a császármetszés az immunrendszer működését, az azonban továbbra is nyitott kérdés marad, vajon a különbségek hosszú távon is megmaradnak-e, és valóban befolyással vannak-e a jövőbeni betegségek kialakulására.
Forrás: https://www.babaszoba.hu/
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
- Ábel Anita: „Azért vagyunk, hogy áttörjük a falat”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!