Szimpatika – Agy-nagytakarítás

Az emberi elmére sok minden hat: képek, szagok, hangok, érzések, érzelmek – vagy éppen ezek hiánya. Viszont van egy olyan érzés, ami kifejezetten erősen hat, és ez a félelem. A félelem az, ami olyan szokásokra veszi rá az embert, amelyek teljesen idegenek tőle. Azonban akárcsak az elménket, szokásainkat is fejleszthetjük. Minden olyat kizárhatunk az életünkből, ami visszahúz minket, és idegen a valódi, boldog énünktől.

Összegyűjtöttük az általunk legfontosabbnak tartottakat:

1. Panaszkodás

Ez az egyik legelterjedtebb emberi szokás. Egyben ez az egyik legárulkodóbb jele annak, hogy felelősségvállalás és konkrét cselekvés helyett inkább másban keressük a hibát, és egyszerűen a körülményeink áldozatává válunk.

2. Pletykálkodás

Egy másik, szintén gyakori rossz szokás. Mit jelent a pletyka? Miért pletykálkodunk? Talán azért, hogy ezzel eltereljük saját magunkról a figyelmet? Megoldás: a másokról való puszta feltételezések helyett keressünk objektív információkat!

3. Halogatás

A fontos dolgok halogatása végül mindig intenzív szorongáshoz vezet. Ha tudjuk, hogy meg kellene csinálnunk egy feladatot, vegyünk egy mély lélegzetet, és rajta!

4. Szüntelenül csak a munka

Akár a te munkád a legfontosabb a világon, akár nem, mindenkinek szüksége van pihenésre. A hivatás az élet része, de pihenj néha – ne félj attól, hogy ha nem dolgozol, nem fogják látni, hogy létezel! Keresd meg a benned szunnyadó taoistát és adj választ erre a kérdésre: „Az életem végén azt fogom jobban sajnálni, hogy nem dolgoztam még többet, vagy azt, hogy nem töltöttem több időt a szeretteim és a barátaim körében?” Megoldás: lazíts, iktass be heti egy pihenőnapot, amikor csak a családoddal foglalkozol.

5. Felesleges kiadások

Az időnk nagy részét olyan dolgok vásárlására (vagy a vásárlásukhoz szükséges pénz előteremtésére) fordítjuk, amelyek azon kívül, hogy az önérzetünket növelik, semmi másra nem jók. Holott nincs szükséged felesleges kiegészítőkre: nem a tárgyak tesznek miket azzá, akik vagyunk!

6. Azon aggódni, hogy mit gondolnak mások

Talán meglepő ezt hallani, de az idő nagy részében az égvilágon senki semmit nem gondol rólunk. Amit „mások gondolnak rólunk”, azt valójában mi gondoljuk magunkról.

7. Perfekcionizmus és önbizalomhiány

A tökéletesség bűvöletében élni valójában állandó félelmet jelent. Ha örökké a hiányosságokat keressük, az elménk is a negatív dolgokkal kezd el azonosulni. Próbáljunk hát a pozitív dolgokra fókuszálni: nem kell, és nem is lehet mindent tökéletessé tenni!

8. Rágódni a múlton, aggódni a jövőn

A múlt és a jövő között őrlődve soha nem lehetünk a jelenben. A múlt hibáira úgy érdemes gondolni, mint bölcs oktatómesterekre, amelyek alapján okos döntéseket hozhatunk a jelenben.

Forrás: www.fenyportal.hu