Szimpatika – Maradandó sérülést okozhat a kaukázusi medvetalp

Mivel ez az egyetlen olyan lágy szárú növény Magyarországon, ami még az embernél is magasabb, sőt akár négy-öt méteresre is megnőhet, gyakori, hogy a turisták melléállva fényképezik egymást, a gyerekek pedig letörik és játszanak vele. Ennek azonban súlyos következményei lehetnek.

A kaukázusi medvetalp valamennyi föld feletti része, így szára, levele, virágzata, termése is olyan méreganyagot termel, ami hámsérülést okoz. A szakember ezért arra figyelmeztet, hogy bármennyire impozáns, csakis zárt ruhában közelítsék meg, és semmiképp ne érjenek hozzá. A növény víztiszta, átlátszó nedvével juttatja ugyanis a bőrre azt a kumarinszármazékot, ami először bőrpírt, erős viszketést és égő érzést, később hólyagokat okoz. Vakarni nem szabad, mert annál intenzívebbek lesznek a kellemetlen tünetek. Dr. Béni Szabolcs tanácsa szerint azonnal le kell mosni szappanos vízzel az érintett területet, de legjobb, ha égési sérülések ellen használatos spray-vel vagy gyulladáscsökkentő (rovarcsípés utáni, bőrallergiát enyhítő) krémmel is kezelik. Amíg erre nincs lehetőség, fontos, hogy száraz ruhával takarják el a sérülést, a méreganyag ugyanis csak akkor okoz fájdalmas, hólyagos gyulladást, ha a bőr fénnyel érintkezik. A reakciót kiváltó furokumarin nevű szerves vegyület ugyanis fény hatására toxikus anyagokká alakul, melyek az égéshez hasonló bőrgyulladást, fitofotodermatitiszt okoznak.

Ha mégis hólyagos gyulladás alakul ki az érintett felületen, azonnal bőrgyógyászhoz kell fordulni – emeli ki a szakember. Ha pedig véletlenül a szembe kerül a növény nedve, átmeneti vagy tartós, komoly szemészeti problémát, akár vakságot idézhet elő. Ez esetben tehát minél előbb keressenek fel egy szemészt, akinek feltétlenül mondják el, mi okozta a tüneteket.

A növény toxikus hatást kiváltó hatóanyaga, a furokumarin valamennyi citrusfélében, az ezekből készült bergamottolajban, a kerti rutafűben, a nagyezerjófűben, sőt a zöldségnövény zellerben, petrezselyemben és pasztinákban is megtalálható, ezek azonban nem okoznak mérgezéses tüneteket, csak ha extrém mennyiségben kerülünk velük kapcsolatba. Azoknál, akik nem mossák meg alaposan a citrusféléket, vagy aki kesztyű nélkül takarítja be a zellert, gyakori a kézen kialakuló bőrpír, gyulladás. A kaukázusi medvetalp azonban ezeknél gigantikus mérete miatt is jóval nagyobb koncentrációban tartalmazza a hámsérülést kiváltó méreganyagot, ezért kiemelt odafigyelést igényel.

A kaukázusi medvetalp a kevésbé veszélyes közönséges medvetalphoz nagyon hasonló – jellegzetes, kellemetlen szaga és a kaporéhoz hasonlatos ernyős virágzata van –, ám míg előbbi mindössze 50-80 centiméteres, mérgező változata akár öt méter magasra is megnőhet. Amíg kicsi, nagyon nehéz a közönséges medvetalptól megkülönböztetni, viszont addig kevesebb mérgező hatóanyagot is tartalmaz, így mindössze enyhe bőrpírt válthat ki – tudjuk meg dr. Béni Szabolcstól.

Európa legnagyobb lágy szárú növénye fél évszázada van jelen Magyarországon, azóta azonban nem fordult elő ekkora egyedszámban. Idén a virágzását befolyásoló enyhe tél kedvezett neki. Leginkább a felső-Tisza-vidéki ártereken, Zirc környékén, illetve a Kőszegi-hegységben nő, ahol kellően nedves, árnyékos környezetet talál. Mivel úgynevezett özönnövény, ha egyszer megtelepszik valahol, ott visszaszorítja az őshonos növényeket és meghódítja a teljes élőhelyet. Magja ráadásul akár 15 évig is vár a föld alatt a megfelelő pillanatra, hogy kifejlődhessen, ezért csak korai kaszálással, illetve gyomirtókkal védekezhetünk elterjedése ellen.

Tanácsok:

- Zárt ruhában közelítsék meg, csak kesztyűben fogják meg
- Bőrrel való érintkezés esetén azonnal mossák le szappanos vízzel a bőrről
- Ha lehet, kenjék be égési sérülés elleni vagy gyulladáscsökkentő krémmel a sérült bőrt
- Ne vakarják a helyét
- Fény elől takarják el a sérülést
- Fontos, hogy a sérülést ne vizes, hanem száraz ruhával takarják le
- Menjenek mielőbb bőrgyógyászhoz, szemészhez, és feltétlenül mondják el, hogy növény okozta a sérülést