Utazás önmagunk felé – Gondolatok a zarándoklatról

Szerző: Szimpatika
Elvonulás, belső csend és béke megtalálása, zarándoklat... A mai kor emberének egyre nagyobb szüksége van arra, hogy harmóniába kerüljön önmagával ebben a lelki terhektől zajos világban. Mindenkinek más válik be, valaki több száz kilométert tett/tesz meg ezért, valaki kevesebbet, valaki csendben elvonul a természet mélyére. Egy a fontos: önmagunkkal lenni. Ami valóban nehéz – sokaknak egyenesen rémisztő.

A zarándoklat, mint olyan, elsősorban a hívő emberek életében bír nagyobb jelentőséggel. Vagy legalábbis bírt addig, amíg a spanyolországi El Camino nem lett ennyire divatos az elmúlt években. Az El Camino: Az út, ami hazavisz című sikerkönyv szerzője (www.teutad.com), Sándor Anikó (Facebook: Sándor Anikó szerzői oldala) egész életét megváltoztatta a döntés, hogy részt vesz a több száz kilométeres zarándoklaton.

Ha bárki nem ismerne, összefoglalnád pár mondatban, mit adtál fel a régi életedből az úton tapasztaltak hatására?

S.A.: Alaposan átalakult az életem. Nagy tapasztalat volt a 40 nap, egy szál hátizsákkal. Az Úton valódi tartalmat kapott a frázis, hogy a boldogság nem pénzen múlik. Amit napközben elkoszoltam, azt este kimostam, ennivalót csak annyit vettem, amennyire éppen szükségem volt. Minimális pénzből éltem, mégis boldog voltam. Ez aztán a helyére tett sok mindent az értékrendemben. Két hónappal a zarándoklat után eladtam elegáns, nagypolgári lakásomat, és beköltöztem egy kisebbe, szerényebbe. Az autómat lecseréltem egy kisebb, alacsonyabb fogyasztásúra. Megváltam a költséges biztosítások többségétől, a gigacsomagoktól, az ilyen-olyan előfizetésektől, és egy lényegesen egyszerűbb életvitelre rendezkedtem be. A ruháimat is kiválogattam, a felesleget elajándékoztam. Az maradt csak meg, és mindenből csak annyi, amire valóban szükségem van. Látom a környezetemben élőket, amint fáradtan hajszolnak valamit, amit már megnevezni sem tudok, annyira távolinak tűnik, hogy valaha én is így éltem. Nem tehetek többet értük, mint hogy elmondom nekik: lehet másképpen is!

Azóta coachként, életvezetési segítőként is dolgozol. Az úton tapasztaltak egy életre feltöltöttek, vagy tervezed még, hogy ismét elmész az El Caminóra?

S.A.: Következő évben újra visszatértem az Útra, de ezúttal nem mentem végig. Úgy éreztem, máshol van dolgom, ezért tíz nap után hazajöttem. Tavaly pedig végiggyalogoltam a Magyar Caminón, amely a Lánchídnál kezdődik és Lébényben, a Szent Jakab templomban ér véget. Odafentről egy ideje egyébként csodálatosan gondoskodnak rólam, mert ez az út végül egy eleven „szakmai gyakorlat” lett újdonsült hivatásomhoz, az életvezetési segítéshez. Ezúttal ugyanis úgy alakult, hogy társa lehettem a bajban egy férfinak, aki nem hitt semmiben, sem magában, sem Istenben, valahogy mégis a magyar Szent Jakab útra sodródott. Néhány hónap múlva megváltozott az élete, kilábalt az addig reménytelennek látszó helyzetéből. Ebből a zarándoklatból született a Magyar Camino – A magad útján című könyvem. Ami pedig a visszatérést illeti: biztos, hogy visszamegyek még valamikor. Amit ott kaptam, az életre szóló muníció, olyan tapasztalat, amelynek eredményeként teljesen átalakult az a materialista világnézet, amiben felnevelkedtem (…).

Visszatérni a természethez, rácsodálkozni annak szépségeire és közben átértékelni életünk jelentősebb pontjait a csodálatos Mariazellbe tett utunkkal is megtehetjük. Közép-Európa legnagyobb Mária-kegyhelyéhez már több mint 850 éve járnak zarándokok. A város magyar központjának is számító Hotel Magnus Klause*** vezetője, Tantics Mónika szerint a Magyarországról induló többnapos zarándokúton és Mariazellben újjá lehet születni. „A zarándoklatok igazi szezonja júliustól október elejéig tart. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Mária mennybemenetelét ünnepelve az egyik legvarázslatosabb az itteni légkör, hangulat. E mellett az augusztus 23-i horvát Wallfahrtkor szó szerint misztikus hangulat lengi körbe az egész várost. Szeptember 8-án, Mária születését ünnepelve is rengetegen zarándokolnak el hozzánk” – mondja a vezető. Mint Mónikától megtudhattuk, majd’ minden hétvégén vannak zarándoklatok ebben az időszakban, érdekesség, hogy foglalkozások (pl. tűzoltók, rendőrök), vagy épp település, tájegység vagy tartomány (pl. Burgerland) szerint is elkülöníthetőek ezek a csoportok. „Azt látom, hogy még ha valaki nem is vallási okokból jön el Mariazellbe, egész másképp, feltöltődve, lelkileg megújulva tér haza. Szállodánk filozófiája eredetileg is az, hogy ebben a különleges környezetben ne csak vendégül lássuk vendégeinket, hanem valami lelki, emberi pluszt adjunk. Az évek óta állandó személyzet családias hangulatban fogadja a hozzánk érkezőket, részletes, magyar nyelvű programajánlatokkal igyekszünk megismertetni Mariazellerland szépségeit. Azért, hogy még többet tudjunk adni, jövő évtől pár napos zarándoklatokat is szervezünk” – hallhatjuk a szálloda vezetőjétől.

Még láthatjuk az augusztus végi, szeptemberi különleges mariazelli zarándoklatokat, kiélvezve egyúttal a nyár végét, hogy töltődjünk, és egy csoda részesei legyünk. A lelki harmóniára mindannyiunknak szüksége van! A városban és környékén található látnivalókkal kapcsolatban itt tájékozódhatunk: https://magnusklause.com/hu/latnivalok.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!