Technika és szervezettség

2014. 09. 04.
Hideg, nyirkos és sötét helyen bajba kerülni, balesetet szenvedni igazán rémálomszerű helyzet – még szerencse, hogy ilyen helyzetben is mindig reménykedhetünk a szakavatott segítségben.

Horváth Richárddal, a Magyar Barlangi Mentőszolgálat országos vezetőjével, akcióvezetővel beszélgettünk.

Kiből lehet barlangi mentő?

A legfontosabb mindenképpen az, hogy az illető komoly barlangjáró gyakorlattal rendelkezzen, e nélkül senki sem képezhető barlangi mentővé. Magyarországon szerencsére viszonylag magas színvonalú, többlépcsős oktatási rendszer létezik a barlangkutatásban. Ennek csúcsa a túravezető-kutatásvezető. Mint mondtam, a képzés jó, így megengedhetjük magunknak, hogy túravezetői képesítéssel keressünk új tagokat. Évente rendszerint két nagyobb gyakorlatot tartunk, illetve pár kisebb, tematikus gyakorlatot – ezek szinte mindegyikén van elsősegélynyújtás is. Ez nagyjából egy középszintű tanfolyam szintjén mozog, vagyis újraélesztési, sebellátási ismereteket oktatunk, illetve jelentős egészségügyi problémák felismerését és a speciális barlangi körülmények közötti eljárást is el kell sajátítaniuk a mentőknek.

Ez konkrétabban mit jelent?

A barlang különleges környezet: sötét van, alacsony, jellemzően maximum 10-12 fokos a hőmérséklet, a magashegyi barlangokban pedig csak 1-2 fok van. Vagyis a kihűlés elleni védelem biztosítása minden esetben alapvető, meg kell tanulni az erre irányuló kiforrott megoldásokat arra, miként kell melegen tartani a sérülteket. Ezt már az alapszintű tanfolyamokon is oktatjuk.

Mennyire gyakoriak egyébként a barlangi balesetek?

Magyarországon szerencsére elég jól képzettek azok a túrázók, akik gyakran járnak barlangokba, jók a túravezetők, a legveszélyesebb barlangok pedig zárva vannak, és csak engedéllyel látogathatók. Mindezek eredőjeként aránylag alacsony a barlangi balesetek száma, évi kettő és tíz eset között váltakozik jó ideje. Korábban, amíg nem volt egységes képzés, illetve nem zárták így a barlangokat, több volt.

Jellemzően milyen típusú esetek ezek?

Az utóbbi időkben még csak különösebben súlyos sérülések sem történtek: néhány végtagtörés ugyan előfordul, de elsősorban rándulások, vállficamok miatt kell kiszállnunk és segítenünk a túrázókon, vagy akkor, ha valaki beszorul valahová. De akkor is útnak indulunk, ha valaki eltéved. Bár az utóbbi időben ez is ritka, hiszen a nagyobb, labirintusszerű barlangok többsége szintén zárva van. De ezekben az esetekben általában eleve tudjuk, kinek van engedélye, és szerencsére mindenhol egyre alaposabban ellenőrzik, ki ereszkedik le tényleg a barlangokba. Nehezebb a helyzet, ha valaki nem védett, nem zárt barlangokban kalandozik és tűnik el – ilyenkor sok múlik a hozzátartozókon, a barátokon, hogy mit tudnak arról, aki elindult. Vagyis feltűnik-e, hogy a barlangi túrázó azt mondta, este tízig jelentkezik, de aztán mégsem. Ha értesítenek minket, és megfelelően tudjuk szűkíteni a körülményeket, ilyenkor viszonylag zökkenőmentesen megszervezhető a kutatás. Ezek minden esetben sikeresek szoktak lenni, bár olyan is volt már, hogy a barlangban keresett illetőt a közeli kocsmában mulatozva találtuk meg. Szerencsére oda is kiterjedt a keresés… A legemlékezetesebb ugyanakkor talán az a 2002-es eset volt, amikor Bódvarákónál bent rekedt egy búvár a Rákóczi kettes jelzésű barlangban, és csak egy nagy létszámú, külföldi segítőkkel is megerősített ötnapos mentőakcióval sikerült kimenteni.

Tragédiákkal akkor szerencsére ritkán találkoznak…

Magyar barlangászokat külföldön ért már súlyos tragédia, de itthon nem jellemző az ilyesmi. Olyanra volt példa, hogy a Bükkben találtak egy mumifikálódott holttestet, amelyről kiderült, hogy egy, a feltárásban valamikor részt vett barlangászé volt, de itt valószínűleg nem balesetről, hanem öngyilkosságról beszélhetünk.

Úgy tudom, gyakran hívják Önöket más esetekhez is…

Igen. Aki a barlangi mentés technikájában és szervezettségében megfelelően jártas, a maga képzettségével nagyon sok helyen tud hatékonyan beavatkozni. Vannak olyan felszíni részek is, amelyekre barlangi sajátosságok jellemzőek – a Rám-szakadék a Pilisben tipikusan ilyen, gyakran hívnak is minket erre a területre, de máshová is: a budafoki, kőbányai, pécsi pincerendszerek bizonyos részei sincsenek használatban, nem érhetők el könnyen, itt is tudunk segíteni. Egyes ipari létesítmények, urbánus területek esetén szintén alkalmazhatók a barlangi technikák. Ha kérik, azonnal indulunk. A katasztrófavédelemmel például rendszeresen dolgozunk együtt, gyakorlatokon és éles helyzetekben egyaránt.

A képzésről már beszéltünk, de milyen a jó barlangi mentő?

Mindenképpen egészséges, jó fizikai állapotnak örvend, és jól tűri a szélsőséges helyzeteket: nem érzékeny a hidegre, a melegre, az esőre, a szélre. Bizonyos sérülésekhez persze erős gyomor kell, a súlyos sérültek, netán halottak esetében pedig acélos lélek – ezeket a helyzeteket nagyon nehéz elviselni, de muszáj. Szerencsére idáig ez sem jelentett még problémát.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!