Szimpatika – Porcerősítő étrend

A tápanyagellátás testünk alapfunkcióinak teljesítőképességétől is függ. Az egészséges, jó teljesítőképességű emésztőrendszer és szív- és érrendszer például alapvető feltételei annak, hogy a tápanyagok a belekből felszívódva eljussanak a véráramba, innen pedig az érrendszeren keresztül a sejtekbe. Ugyanígy természetesen az anyagcsere végtermékeit és a bomlástermékeket is el kell a sejtektől szállítani.

Ezekben a folyamatokban a kötőszövetek fontos szerepet kapnak. A kötőszöveteken keresztül jut el az oxigén és sok fontos tápanyag a sejtekhez. Ugyanakkor szűrő funkciót is ellátnak, amennyiben mindent elraktároznak, megsemmisítenek, illetve elszállítanak, ami szervezetünket terheli: a szén-dioxidot, feldolgozatlan élelmiszer-alkotóelemeket, savakat, idegen anyagokat, mérgeket (pl. növényvédőszer-maradványokat, élelmiszer-adalékokat), valamint baktériumokat vagy vírusok toxinjait. A helytelen táplálkozás vagy túltápláltság túlterheli kötőszöveteink felvevő- és feldolgozóképességét, amit a természetgyógyászat „elsalakosodásnak” nevez. Mindez károsan befolyásolja a tápanyagok szállítását, eljuttatását a sejtekhez, a szervekhez és az ízületekhez, illetve az ízületeken belüli anyagáramlást is.

Ha napi étrendünkben a zöldségek és a magas biológiai értékű növényi olajok dominálnak, nagy szolgálatot teszünk ízületeinknek. Az elsalakosodás különösen erőteljesen érinti a véredényekkel gazdagon behálózott szövetet, amely az ízületi tok belső rétegét alkotja – ez az ún. synovialis réteg. Ez termeli a hialuronsavban gazdag ízületi folyadékot, a synoviát, amely táplálja a porcot, ugyanakkor kenőanyagként csökkenti a súrlódást és az ízületi felszínek kopását. A porcnak nincs saját vérellátása, nem futnak benne erek. A 3-5 mm vastag porcréteg, amelynek a felülete szinte tükörsima, olyan, mint egy szivacs. Ha terhelés, nyomás éri, összenyomódik és kipréselődik belőle minden anyagcsere-végtermék, ami így az ízületi folyadékba, a synoviába jut. Ha megszűnik a terhelés, synoviát szív magába, így jut hozzá a fontos tápanyagokhoz. A rendszeres mozgáskor keletkező terhelés és tehermentesítés, a megfelelő tápanyagellátással kombinálva a porcok egészségének bázisát alkotja.

Helytelen táplálkozás mellett a porc károsodik

A porcsejtek képesek kijavítani a károsodásokat, amelyek például sérüléskor lépnek fel: porcot termelnek, amelyek kitöltik az apróbb sérüléseket, hiányokat. A porc kb. 80 százalékban vízből, 20-ban vázfehérjékből (kollagénrostok), cukor-fehérje vegyületekből (proteoglikánok és glikoproteinek) áll. A hosszú ideig tartó helytelen táplálkozás és elsavasodás következtében azonban megváltozik a porcok összetétele, elvesztik rugalmasságukat, vitalitásukat, simaságukat és regenerálódási képességüket.

Ezzel megkezdődik az ördögi kör. A porc felülete durvává válik, apró szilánkok válnak le róla és hajszálrepedések keletkeznek a felületén. Gyulladások és duzzanatok (ízületi ödéma) alakulnak ki az ízületben, amelyek tovább pusztítják a porcot. Ennek következtében az ízületi rés beszűkül, ami nem csak a porc táplálását, anyagcseréjét rontja, hanem a szalagok és az ízületi tok feszességét és ezzel egy időben ezeknek az ízületeket stabilizáló hatását is.

Túlsúly: jelentős kockázat az ízületek szempontjából

Előrehaladott stádiumban ezen degeneratív, kopásos folyamatok hatására a porc teljesen elkophat, eltűnhet a csont ízületi felszínéről. Ekkor a csont csonthoz dörzsölődik, ami fájdalmas, és a csont ugyanakkor meg is vastagodik, amitől az ízület merevvé válik. Ezek a folyamatok holisztikus kezelésekkel lassíthatók vagy teljesen leállíthatók. Az ízületi panaszok szempontjából jelentős kockázati tényezőt jelent a túlsúly. Hatására fokozódik az ízületek kopása, hiszen nagyobb nyomás nehezedik rájuk. Ráadásul a zsírszövetek gyulladásos mediátoranyagokat, ún. citokineket (pl. tumornekrózis-faktor alfa, interleukin- 6) termelnek. Ezek nem csak a gyulladáshajlamot növelik, de hatásukra emelkedik a vérzsírok, a vércukor és a vér húgysavszintje mellett a vérnyomás is. Mindez hosszabb távon a véredények elmeszesedéséhez vezet, ami nagymértékben rontja a vérellátást, többek között az ízületekben is. Artrózis esetén tehát minden esetben arra kell törekedni, hogy a páciens lefogyjon. Ez lehetőleg ne tiltással, folyamatos kalóriaszámlálással és irreális célok kitűzésével történjen, hanem csökkentett kalóriatartalmú, teljes értékű étrend segítségével, amely ízlik a páciensnek és figyelembe veszi egyéni igényeit. A jelszó így hangzik: „Próbáljon ki új ízeket ahelyett, hogy a megszokottat megtiltaná magának.”

Vegetáriánus étrend a gyulladások ellen

Számos tanulmány igazolja, hogy a teljes értékű vegetáriánus étrend hatékonyan enyhíti az olyan, tipikus artrózisos tüneteket, mint az ízületek reggeli merevsége, az elinduláskor, illetve terheléskor jelentkező fájdalom, az ízületi duzzanatok és fájdalmak, valamint a gyulladások. Különösen ajánlható az étrendben jelentősen növelni a zöldségek és saláták, valamint a gyümölcsök arányát. A fogyás érdekében minden étrendben hatszor annyi zöldség, saláta vagy gyümölcs legyen, mint teljes őrlésű gabonából készült étel vagy hüvelyes. Egy étel például 250-300 g zöldséget vagy gyümölcsöt, valamint 40-50 g (mindig szárazon mérve) főtt tésztát, rizst, kölest, quinoát, zabpelyhet vagy lencsét tartalmazzon.

Az egészséges porcszövet regenerálódásához nélkülözhetetlen a kellő folyadékfogyasztás: ásványvíz, tea vagy frissen facsart zöldséglé, esetleg gyümölcslé.

A zöldség, illetve saláta a burgonyához (héjában főtt, vagy héjában, sütőben sütött, olajmentesen elkészítve) képest is domináljon, azaz a burgonya mennyisége ne haladja meg a 200 g-ot. Ha szószt készítünk, a zöldségeket tejjel (zab-, rizs- vagy szójatej) vagy vízzel pürésíthetjük. A gyorsan elkészíthető egytálételek mellett a zöldségekből készített zöldség- és gabonafasírtok, felfújtak, rétesek és sós sütemények is fogyaszthatók.

A növényi bázisú táplálkozás előnyei

Ellátja testünket fontos növényi hatóanyagokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, amelyek erősítik a kötőszöveteket, javítják a csontok, porcok és az ízületek lágy szöveteinek anyagcseréjét. Gyulladásellenes, immunrendszert erősítő, antibakteriális és antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően semlegesíti a porcokat károsító szabad oxigéngyököket, amelyek ízületi gyulladás miatt, illetve sérülések következtében termelődnek.

A növényi étrend szegény purinokban, amelyekből a szervezetben húgysav keletkezik. Ha éveken keresztül sok purinnal terheljük szervezetünket, az egy idő után nem tud megbirkózni a felgyülemlő mennyiséggel. A vérben a húgysavszint megemelkedik, a húgysav pedig a vesében, a kötőszövetekben és az ízületekben kristályos formában lerakódik. Ezt a betegséget nevezzük köszvénynek. A köszvényes ízületi gyulladások tovább gyorsítják a porckopást. Purinterhelés szempontjából problémás ételek a hús, a felvágottak és főképp a belsőségek, de a hal, a tasakos levesek és szószok is, valamint a kólák és az alkohol, különösen a sör.

A növényi étrend kedvezően befolyásolja a csontjaink és ízületeink szempontjából is fontos sav-bázis egyensúlyt úgy, hogy a kötőszövetekben lerakódott savakat semlegesíti és elősegíti azok kiürítését. Ha étrendünk túlságosan bőséges vagy túl sok állati fehérjét, cukrot, finomlisztet tartalmaz, amihez ráadásul sok alkoholt, kávét, cukros üdítőt iszunk, a keletkező savak mennyisége meghaladja a vesék, a tüdő és a máj pufferkapacitását. A savfelesleg a kötőszövetekben rakódik le és a fentiekben ismertetett folyamatokat indíthja meg.

Az arachidonsav gyulladást okoz

A növényi ételekben nincs arachidonsav (omega-6 zsírsav), amelyből a civilizált társadalmak tagjai az ajánlott mennyiség többszörösét fogyasztják el mindennap. E zsírsav a hosszú időn át történő túlzott fogyasztása esetén felhalmozódik a sejtekben, ami az ízületek nagy terhelésnek kitett helyein kedvez a gyulladásos folyamatok kialakulásának.

Az arachidonsavban gazdag élelmiszerek főképp az állati zsírok (elsősorban a disznózsír), valamint a kolbászfélék, belsőségek, tojás (főképp a sárgája), a hús, a zsíros tejtermékek és sok hal (tonhal, makréla, lazac). A halak ugyanakkor sok gyulladásellenes hatású omega-3 zsírsavat (EPA és DHA) is tartalmaznak, ezért a hússal és a felvágottakkal szemben ezeket kell előnyben részesíteni.

Kiváló növényi omega-3 zsírsavforrás (alfa-linolénsav) a lenmag és a kendermag, a dió, a repce és a perilla olaja. Utóbbi az Ázsiában honos perilla nevű növény magjából készül, illata és íze leginkább a lenolajra emlékeztet.

Hetente kétszer fogyasszon halat

A vegyes étrendet kedvelők hetente kétszer fogyasszanak omega-3 zsírsavban gazdag halételt (pl. friss, atlanti-óceáni heringet) és hetente legfeljebb kétszer sovány húst (hetente legfeljebb 200-300 g), lehetőleg biológiai termelésből, vagy vadhúst. A felvágottakat és a sajtokat lehetőleg iktassuk ki étkezésünkből és váltsuk fel főképp növényekből készült, kenyérre kenhető pástétomokkal.

A rendszeres mozgás megfelelő tápanyagellátással kombinálva a porcok egészségének bázisát alkotja.

Az egészséges porcszövet regenerálódásához nélkülözhetetlen a kellő folyadékfogyasztás (testsúlykilogrammonként kb. 35 ml = 0,035 liter): víz, buborékmentes ásványvíz, tea (csalán-, gyömbér-, vagy 7-8 percig áztatott zöld tea), vagy frissen facsart zöldség-, esetleg gyümölcslé, de utóbbi csak vízzel hígítva.

A böjtölés segíthet

Ízületi panaszok esetében nagyon hatásos a böjtölés. A böjt során regenerálódhat az emésztőszervrendszer, amelyet a civilizációs étrend erősen próbára tesz, és az állandó erjedés és rothadás folyamatai miatt gyakran irritált. A test böjt közben belső táplálkozásra áll át, kiüríti magából a savakat és a terhelő anyagokat, például a kötőszövetekben elraktározott arachidonsavat és tápanyagokat (pl. fehérjét), anyagcsere-végtermékeket, gyulladásos mediátorokat, valamint lebontja az antigén-antitest komplexeket. A klinikai vizsgálatok számtalan esetben bizonyították, hogy a jellegzetes ízületi panaszok mindössze néhány böjti nap után jelentősen enyhülnek. Fontos, hogy a böjtöt csak megfelelő egészségi állapotban, mindig szakember jóváhagyásával és felügyelete mellett végezzük.

A kollagénhidrolizátum-, a természetes glukózaminszulfát- (pl. zöld kagylóból) és a chondroitinszulfát- (cápaporcból) tartalmú étrend-kiegészítők gyulladásellenes hatásúak és serkentik a porcregenerálódást. A gyulladásos folyamatok esetén az antioxidáns hatású étrend-kiegészítők, így C-és E-vitamin, szelén, cink, esetleg mangán, az enzimek (papain, bromelain), növényi orvosságok (például ördögkarom, indiai tömjén) szedése ajánlatos. Az adagolást mindig szakemberre kell bízni.

Forrás: https://tgy-magazin.hu/