Vissza a visszérrel! - interjú Dr. Járányi Zsuzsannával

Szerző: Szakszon Réka
A visszér ma népbetegségnek számít Magyarországon, sokaknak okoznak kellemetlenséget a dagadó, feszülő erek a lábon. Dr. Járányi Zsuzsannával, a Semmelweis Egyetem érsebészeti tanszékének docensével kialakulásról, megelőzésről, hagyományos és új kezelési módszerekről beszélgettünk.
Dr. Járányi Zsuzsanna

Mitől lesz visszeres a lábunk?

Fokozhatja a visszér kialakulását az állómunka, a meleg hatása, a hormonális változások, a felesleges testsúly, és leginkább a genetikai hajlam. A visszér főként anyai ágon öröklődik a családban.

A nőknél vagy a férfiaknál alakul ki gyakrabban a visszér?

A hormonális változások miatt inkább nőkre jellemző a visszeres láb. A havi ciklus, a terhességek, a szülés, a menopauza mind hozzájárulnak a hormonális ingadozásokhoz, ami növelheti a visszér kialakulására való hajlamot. De természetesen férfiak közt is nagy számban vannak visszeresek.

Mit tehetünk a megelőzésért?

Érdemes már fiatalkorban elkezdeni a visszerekkel való törődést. Lehetőleg ne álldogáljunk sokáig egy helyben. Ha hosszabb ideig tartó állóprogramon veszünk részt, álljunk többször lábujjhegyre közben. Ha valaki megszokta, hogy a testsúlyát mindig az egyik lábára helyezi, figyeljen oda, hogy váltogassa. Aki tartósan lógó lábbal ül, bizonyos időközönként sétáljon egyet, feszítse meg az izmait, pedálozzon, spicceljen – ezeket mind az asztal alatt is el lehet végezni az irodában. A keresztbe tett láb sem tesz jót: a nyomás helyén hajszálerek alakulnak ki, és minél több helyen törik meg a vénás rendszer vonalvezetése, annál inkább lelassul benne az áramlás. Nagyon fontos a testmozgás: a legjobb az úszás és a kerékpározás, ahol nincs a testsúly a lábakon, de a futás is megfelel. Az egy helyben álló, súlyzókkal történő gyakorlatok viszont ronthatnak a helyzeten. A meleg hatás, vagyis a forró fürdő, szauna, szolárium, napozás sem tesz jót, mert tágítja az ér falát.

Érdemes kenőcsöket vagy gyógyszerkészítményt alkalmazni a visszér elmulasztására?

A kenőcsök, krémek és gyógyszerek hatására az értágulat nem fog elmúlni, ezek inkább a visszeresség következtében kialakuló tüneteket enyhítik. A láb feltevése és a gumírozott harisnya a leghatékonyabb a megelőzésben.

Mikor kell orvoshoz fordulnunk a problémával?

Meg kell különböztetnünk a hajszál- és pókhálóereket (amelyeket köznapi elnevezéssel seprűvénáknak hívnak), valamint a kanyargós, kidudorodó vénákat, vagyis a valódi visszerességet. A seprűvénák általában esztétikai problémát jelentenek, de ez is tud kellemetlen lenni és feszülő érzést okozni. Ha már panaszt okoz, akkor érdemes orvoshoz fordulni. Idősebb korban gyakran már annyira felszínesen a bőrben van az ér, hogy előfordulhat, hogy elkezd vérezni. A kanyargós, nagy kiterjedésű vénák pedig be tudnak gyulladni. Ha valaki terhességet tervez és visszeres a lába, akkor érdemes előtte rendbe tenni, hiszen a terhesség alatt egy visszértágulat miatt kialakuló gyulladás vagy trombózis kellemetlenséget és fájdalmat tud okozni, és kezelése ilyenkor a magzat miatt már csak korlátozottan lehetséges.

Milyen panaszokkal érkeznek Önökhöz a páciensek?

Fiataloknál általában nehéz láb érzése, feszülés jelentkezhet a pókhálóvisszerek területén. Idősebb korban gyakori a felszíni vénák gyulladása, ami akár egy hosszan tartó fekvőbetegség kapcsán is kialakulhat. A nagy, kanyargós visszerek esetén azért is van szükség a műtétre, mert a vénás nyomás hatására a bokatájéknál elvékonyodik és kisebesedik a bőr. Ebből alakulhat ki a lábszárfekély. Ilyen állapotban pedig már sokkal nehezebb beavatkozást végezni, mint korábbi stádiumban, és tovább tart a gyógyulás is.

Érdemes akkor is kezeltetni a visszereket, ha csak esztétikailag zavaróak?

A kisebb visszereket is szépen rendbe lehet hozni, hosszú időre el lehet tüntetni őket az úgynevezett szkleroterápia eljárással, amely során egy olyan anyagot adunk a hajszálerek belsejébe, ami egy steril gyulladás révén belülről összetapasztja a kis ágakat. Kívülről ehhez össze is kell nyomni az ereket, ezért egy ideig kompressziós harisnyát kell viselni a kezelés után. Nagyon szép eredményeket lehet elérni, de fontos a türelem, mert egy injekció hatására nem minden ér tapad össze azonnal. Persze nem kell minden hajszálérrel azonnal orvoshoz rohanni, de ha már több van, akkor érdemes elkezdeni a kezelést, és ezzel megelőzhetjük, hogy nagy, tenyérnyi foltok alakuljanak ki.

Milyen műtéti módszerek léteznek a visszerek kezelésére?

A lézeres és a rádiófrekvenciás kezelést a bőrön keresztül alkalmazzuk, a szálat tűszúrással vezetjük be az ér belsejébe. Ezzel fókuszáltan hozzuk létre a hőhatást, és zárjuk el a kis ereket. A kisebb hajszálereket és a lényegesen nagyobb, kacskaringós visszereket is lehet lézerrel kezelni, nem csak hagyományos módon kihúzni és eltávolítani. A lézeres vagy a rádiófrekvenciás kezelések sokkal kellemesebbek, mint a hagyományos módszerek, hiszen nem tépjük ki a vénákat, nincsenek nagy, elszakadt ágakból eredő vérömlenyek a páciensek lábán, csak tűszúrásokat jelent a beavatkozás. A műtétet követően összesen egy napig kell fáslizni a lábat, utána fel kell húzni a gumírozott harisnyát, és már lehet is lépcsőn járni, kocsit vezetni. 2-3 nap múlva már dolgozhat, akár repülőre is ülhet a páciens. A hagyományos operációknál egy hét a lábadozás, állandóan fáslit kell viselni a lábujjaktól a combtőig szorosan feltekerve, a lakásban ugyan lehet járkálni, de lépcsőn például nem igazán javasolt közlekedni.

Mitől függ, hogy melyik beavatkozást alkalmazzák?

A rádiófrekvenciás műtéttel főleg a combszakaszon lévő fővisszér kezelhető, a lábszáron lévő oldalágak általában nem. A lézeres kezelésnél viszont a főtörzs és az oldalágak is kezelhetőek egyszerre. Jelenleg a lézeres és a rádiófrekvenciás műtétet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem finanszírozza. Ha valaki választhat, akkor jobban jár a lézeres műtéttel – rövidebb ideig tart, kényelmesebb, kevésbé fájdalmas, nincsenek vérömlenyek, gyorsabb a gyógyulás, néhány nap után munkaképes a páciens – de a költségek miatt sajnos ezt nem mindenki engedheti meg magának.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!