Próbálj meg lazítani

2014. 10. 06.
Szerző: Dogossy Katalin
Repülővel órák alatt másik földrészre érünk, üzeneteinket SMS-ben kapjuk, leveleinket elektronikus úton küldjük el. Autóink egyre gyorsabbak. Életünk minden tevékenysége időkorlátok közé van szorítva. Órára kelünk, határidőnapló szerint élünk, mikróban készkaját főzünk. Gépek mosnak, főznek, mosogatnak helyettünk, mégis állandó időhiánnyal küzdünk.
Hogyan lehetséges ez?
Talán a kapzsiságunk az oka? Az, hogy mindig magasabb pozícióra, több fizetésre vágyunk? A fogyasztói társadalom nyomása tán? Mely örökösen arra sarkall, hogy cserélgessük az autónkat, a tévénket, a munkánkat, lakásunkat, párunkat. Vagy éppen ennek a hiánya? Az, ha nem vagyunk képesek erre, ezért értéktelennek érezzük magunkat? Egy biztos: szervezetünk képtelen alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez. Az állandósult stressz hatására tüneteink között megjelenik a depresszió és a neurózis, azután ezek ellensúlyozására rossz esetben a dohányzás, az alkoholizmus, a munka-, az internet- vagy a drogfüggőség.

De hát miért van ez így?
Vígh Béla, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézetének professzora egy korábban vele készült beszélgetésünkkor az mondta, hogy a legtöbb mai ember a kóros öningerlés csapdájában vergődik. Már csecsemőkorában sem hagyják nyugodtan szemlélődni. Rázzák a csörgőt az orra előtt, cumit nyomnak a szájába, ha nyikkan, rázzák a babakocsiban, hintáztatják, mindenféle berregő, nyávogó, sípoló játékot vásárolnak neki. Amikor felnő, issza a kávét, szívja a cigarettát, bömbölteti a rádiót, éjfélig akciófilmeket néz. Ha otthon van, szinte folyamatosan szól a televízió, a kocsijában a rádió. Ömlik rá a sok borzalmas információ. Vagyis ezerféle módon izgatja magát. Az ingereknek ez az örökös hajszolása egy állandó felpörgetett, stresszes állapotot hoz létre, ami végül depresszióhoz, szorongáshoz, alvásproblémákhoz vezet.

Mert a stressz rossz. De biztos ez?

Az általam nagyon sokra tartott szakember, Bánki M. Csaba pszichiáter, több, az agykutatással foglalkozó sikerkönyv szerzője szerint a stressz nem csak trauma, túlterhelés, fájdalom, erőpróba. A szó maga csak annyit jelent, hogy a szervezetet egy hatás kimozdította nyugalmi egyensúlyából. A stresszre adott válasz lényegében hormonok egymás után következő, összehangolt aktiválódásából áll. Mivel a stressz nyomán sokféle hormon szabadul fel a szervezetben, hatására is sok minden történik. Például csökken az ember fájdalomérzése. Bizonyos mennyiségű stressz – mindenekelőtt a hivatás terén – akár szárnyakat is adhat, extra teljesítményre ösztönözhet, kimagasló eredményekre sarkallhat. De a súlyos és tartós stressz hatására erősödik a szorongás és feszültségérzés is. Embertípustól függ, hogy valaki stressz hatására visszahúzódással, lelassulással, passzivitással, étvágytalansággal, vagy ellenkezőleg, agresszióval, pulzusszám- és teljesítményemelkedéssel reagál.

Egy biztos: stresszhelyzet bőségesen akad manapság.
Egy idegesítően agresszív, kellemetlen értekezlet például hét perc alatt jelentős hormonemelkedést okoz a vérben. Egy ilyen szituációban még egy egészséges, fiatal férfi vérében is jelentősen megemelkednek a stresszhormonok, az endorfin és a noradrenalin. Az állandósuló stressz, például a munkahelyi problémák, egy adott pozíció elvesztésétől való félelem, férfiaknál és nőknél egyaránt a szexuális étvágy csökkenéséhez vezethet. A folyamatos és nagy stressznek kitett nők immunsejtjei 10 évvel idősebbnek mutatkoztak, mint a velük egykorú, de normális, átlagos lelki megterhelést elviselő nőké. Az állandósuló stressz leginkább a negyvenes férfiakra jellemző. Nem véletlenül, hiszen a mostani gazdasági helyzetben egy családfenntartónak már az is alvászavarokat és örökös rosszkedvet okoz, ha belegondol, mi lenne, ha elveszítené az állását. Hogyan fizetné a lakástörlesztést, a gyerekek taníttatását. Mindehhez hozzáadódik a mozgásszegény életmód, a nem megfelelő táplálkozás, és ez csak gyorsítja szervezetünk elhasználódását. A hatás nem marad el: fáj a fejünk, a hátunk és a gyomrunk, a ránk nehezedő nyomástól légzésünk felületes lesz, gerincünk egészségtelenül görbül, és fáradékonyak vagyunk. Egyre kevésbé tudjuk kipihenni magunkat.

De hát miért van ez így?
Selye János professzor, a modern stresszelmélet kidolgozója, a prágai egyetemen már az 1920-as években kimutatta, hogy a fel nem dolgozott érzelmi stressz növeli a betegségre való fogékonyságot. Szervezetünk úgy van megalkotva, hogy ha a stresszhelyzeteket testi reakció követi, akkor alig károsodik. Vagyis, ha a támadás ellen felvesszük a harcot, ütünk, ordítunk vagy elfutunk, semmi bajunk nem lesz. Ha azonban a stresszre való élettani válaszra, a küzdelemre vagy menekülésre nincs lehetőség, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri. Ezt nevezik krónikus stressznek. A modern kutatások igazolták Selye professzor megállapításait, az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy az érzelmi stressz hatására az immunrendszer gátlás alá kerül, és így megbénul a szervezet legfontosabb védelmi rendszere, nem képes küzdeni a rák és más betegségek ellen.

Megoldás van?
Természetesen. A kutatások ráirányították a figyelmet arra is, hogy nem mindegy, milyen jelentőséget tulajdonítunk egy eseménynek. Veszélyeztetést látunk benne, vagy kihívást? Ha azt éljük meg, hogy nincs befolyásunk az életünkre, nem látunk lehetőséget annak irányítására, legyőzve érezzük magunkat, akkor előbb vagy utóbb megbetegszünk. Ha azonban látunk kiutat, netán kihívásként fogjuk fel a helyzetet, semmi bajunk sem lesz. Vagyis a betegség kialakulásához nem a stressz, inkább az ellazulás hiánya vezet. Meg kell tanulnunk lazítani.

De hogyan?
A stresszt leginkább a rendszeres sport csökkenti. A sport az egészség, a lelki egyensúly megőrzésének és a lelkierő edzésének leghatásosabb módja. De a stressz, a szorongás leküzdésére érdemes elsajátítani valamilyen relaxációs vagy meditációs technikát azért, hogy észrevegyük az életünkben az örömet. A pozitív gondolkodás az agyban pontosan ugyanolyan biokémiai folyamatokat indít el, mint egy szorongásoldó vagy nyugtató pirula. Az is sokat segít, ha nem hasonlítgatjuk örökké másokhoz az életünket. Nem olyan nagy tragédia, ha a szomszédnak nagyobb autója, szebb kerítése, szélesebb képernyős televíziója van. Sokszor többet ér egy közös családi szalonnasütés, mint egy hétvégi bevásárlás Bécsben. Fontos az is, hogy szervezetünket ellássuk azokkal a vitaminokkal és ásványi anyagokkal, amelyekből szervezetünk fokozott stressz időszakában többet fogyaszt. S ha nem feledkezünk meg az érintés erejéről. A simogatás, ölelés és a kedvesség gyógyító hatása szinte felmérhetetlen.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!