Élesebb a szemünk, mint gondolnánk
2014. 12. 05.
Egy friss tanulmány szerint bár korábban úgy tartották, hogy ez lehetetlen, az emberi szem mégis képes a "láthatatlan" infravörös fények érzékelésére.
Az amerikai, lengyel, svájci és norvég tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport erős infravörös lézerimpulzusok hatásának tett ki olyan retinasejteket, amelyek emberi és egérszemből származtak. Megállapításuk szerint amikor a lézer gyorsabban pulzál, a fényérzékelő retinasejteket néha dupla mennyiségű infraenergia éri, és ilyenkor a szem képes érzékelni az egyébként láthatatlan fényt is.
A kutatást az után kezdte meg a csoport, hogy több tudós is zöld fényvillanásokat vélt látni, miközben infravörös lézerekkel dolgozott. A szakemberek ki akarták deríteni, hogyan érzékelhették a fényt, mikor annak számukra "láthatatlannak" kellett volna lennie.
Frans Vinberg, a kutatócsoport egyik vezetője elmondta, különböző időtartalmú lézerimpulzusokat próbáltak ki, amelyek mind ugyanannyi fotont bocsátottak ki. Az eredmények arra utaltak, minél rövidebb az impulzus, annál valószínűbb, hogy az emberi szem képes érzékelni.
Normális esetben a fényt alkotó részecskét, a fotont érzékeli a retina, amely ennek hatására egy fotopigment nevű molekulát hoz létre, és ezzel megkezdődik a fény látvánnyá alakítása. Általában minden egyes fotopigment egy fotont nyel el.
Amikor azonban sok fotont "csomagoltak" a rövid impulzusú gyorsan pulzáló lézerfénybe, egyetlen fotopigment akár két fotont is elnyelt egyszerre. A két egyidejűleg befogott foton energiája pedig elégségesnek bizonyult a pigment aktiválásához, és a normál esetben láthatatlan infravörös fény észleléséhez - ismertette az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn megjelent tanulmány.
A tudósok az eredményeiket egy új típusú oftalmoszkóp kifejlesztéséhez szeretnék felhasználni, amin jelenleg is dolgoznak. A készülék lehetővé teszi a szemfenék vizsgálatát, és a retina bizonyos részeit stimulálja, hogy megállapítsa, megfelelően működik-e.
A tanulmány szerzői megjegyezték, hogy miközben az első olyan kutatást végezték, amely annak járt utána, hogyan képes érzékelni a szem az infravörös fényt, az ötlet nem új, hogy kevésbé erős lézerfénnyel láthatóvá lehet tenni dolgokat. A kétfoton mikroszkópia például lézert használ a fluoreszcens festékmolekulák követéséhez a szövetekben.
Forrás: MTI
A kutatást az után kezdte meg a csoport, hogy több tudós is zöld fényvillanásokat vélt látni, miközben infravörös lézerekkel dolgozott. A szakemberek ki akarták deríteni, hogyan érzékelhették a fényt, mikor annak számukra "láthatatlannak" kellett volna lennie.
Frans Vinberg, a kutatócsoport egyik vezetője elmondta, különböző időtartalmú lézerimpulzusokat próbáltak ki, amelyek mind ugyanannyi fotont bocsátottak ki. Az eredmények arra utaltak, minél rövidebb az impulzus, annál valószínűbb, hogy az emberi szem képes érzékelni.
Normális esetben a fényt alkotó részecskét, a fotont érzékeli a retina, amely ennek hatására egy fotopigment nevű molekulát hoz létre, és ezzel megkezdődik a fény látvánnyá alakítása. Általában minden egyes fotopigment egy fotont nyel el.
Amikor azonban sok fotont "csomagoltak" a rövid impulzusú gyorsan pulzáló lézerfénybe, egyetlen fotopigment akár két fotont is elnyelt egyszerre. A két egyidejűleg befogott foton energiája pedig elégségesnek bizonyult a pigment aktiválásához, és a normál esetben láthatatlan infravörös fény észleléséhez - ismertette az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn megjelent tanulmány.
A tudósok az eredményeiket egy új típusú oftalmoszkóp kifejlesztéséhez szeretnék felhasználni, amin jelenleg is dolgoznak. A készülék lehetővé teszi a szemfenék vizsgálatát, és a retina bizonyos részeit stimulálja, hogy megállapítsa, megfelelően működik-e.
A tanulmány szerzői megjegyezték, hogy miközben az első olyan kutatást végezték, amely annak járt utána, hogyan képes érzékelni a szem az infravörös fényt, az ötlet nem új, hogy kevésbé erős lézerfénnyel láthatóvá lehet tenni dolgokat. A kétfoton mikroszkópia például lézert használ a fluoreszcens festékmolekulák követéséhez a szövetekben.
Forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!