Kiket fenyeget az agyvérzés?

Szerző: Szimpatika
2015 a stroke megelőzésének éve. A szélütés az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak és a harmadik leggyakoribb halálok. Olyan, mint egy időzített bomba, amely a legtöbb betegben már évekkel, évtizedekkel korábban ott ketyeg, legtöbbször látható tünetek nélkül.
A magyar agykutatók és brit kollégáik a világon először olyan kulcsfontosságú gyulladásos szenzorokat azonosítottak, amelyek nagy szerepet játszanak a stroke-ot követő idegrendszeri károsodás kialakulásában. Dénes Ádám, a kutatás vezetője az M1 Minden tudás című műsorában kifejtette, a stroke hosszú ideig neurológiai betegségként volt számon tartva.


Ma már tudják, hogy valóban az idegrendszert érinti, de a problémák már évtizedekkel korábban megkezdődnek, és a szervezet egésze érintett benne. A stroke sokkal inkább egy érrendszeri betegség, sok gyulladásos folyamat vesz benne részt, amelyeket korábban kevésbé ismertek - magyarázta el a műsorban.

Sok kockázati tényezője ismert - cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés és elhízás -, harminc százalékának az oka viszont ismeretlen. Az unióban évente közel egymillióra tehető a szélütéses esetek száma, élete folyamán minden hatodik ember a betegség áldozatává válhat.

Míg az infarktus igen erős fájdalommal jár, az agyi érkatasztrófa általában nem okoz nagy kellemetlenséget, így a betegek nem is veszik komolyan és nem fordulnak azonnal orvoshoz. A leggyakoribb jelek a nyelési zavarok, egyensúlyzavar, kettős látás, végtaggyengeség, beszédzavar, féloldali bénulásos tünetek észlelése.

A kép forrása: AFP / Hirado.hu
A szakember kifejtette, a sejttenyésztő, sejtbiológiai egységben részben a gyulladásos működésben részt vevő sejttípusokat, agyi idegsejteket tudnak tenyészteni, másrészt különféle agyi szeletekből szövetkultúrákat tudnak építeni. Ezeken aztán laboratóriumi körülmények között szemügyre vehetnek olyan folyamatokat, amelyeket később állatkísérletekkel lehet ellenőrizni.

A kutatók igazolták, hogy a gyakori bakteriális és vírusfertőzés korábban nem gondolt mértékben súlyosbítja a stroke kimenetelét. Dénes Ádám és munkatársai olyan, genetikailag módosított egereket vizsgáltak, amelyek nem hordozzák a szervezet veszély és fertőzés molekuláit érzékelő inflammaszómákat. A kutatók meg tudták állapítani, milyen molekuláris útvonalak játszanak szerepet a stroke okozta agyi sérülés kialakulásában.

Dénes Ádám hozzátette, ha képesek vagyunk életmódunkkal valamilyen módon befolyásolni ama folyamatokat, amelyekre hatással vagyunk, a szélütés kialakulását, ha gátolni nem is, de esélyét csökkenteni tudjuk.

Forrás: Hirado.hu

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!