Így lassítható az öregedés
2015. 07. 08.
Már fiatalon jelentős eltérések lehetnek egy korosztály tagjainak biológiai életkora között - derült ki egy új tanulmányból, amelyet az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közöltek.
A nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport egy új-zélandi város 1972-1973-ban született 954 lakóját követte nyomon. A kutatók 18 különböző, az életkorral változó paramétert - többek között a testsúlyt, vesefunkciót, a fogíny állapotát - vizsgálták meg a résztvevők 26, 32 és 38 éves korában.
Az eredmények szerint 38 évesen a résztvevők biológiai életkora a késő húszas évektől egészen a majdnem hatvan éves kor körüli tartományig terjedt, vagyis néhányan szinte nem öregedtek a vizsgált időszakban, míg mások majdnem három biológiai évvel lettek idősebbek minden 12 hónap elteltével.
Terrie Moffitt, az amerikai Duke Egyetem munkatársa szerint a biológiai életkoruk alapján majdnem nyugdíjasnak számító résztvevők külsőleg leharcoltnak, fáradtnak néztek ki, rosszabbul teljesítettek az agyfunkciókat mérő teszteken és a felfogóképességük is gyengébb volt. A többség esetében azonban csupán néhány év eltérés volt a biológiai és a valódi életkor között. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a biológiai öregedés üteme miként változik az idő előre haladtával.
"Az élet minden olyan területén, amelyet jelenleg a kronológiai életkorunk alapján szabályozunk, igazságtalanul járunk el, ha azonban többet tudnánk a biológiai életkorról, akkor sokkal méltányosabbak lehetnénk, törekedhetnénk a nagyobb egyenlőségre" - hangsúlyozta a szakember, rámutatva, hogy a nyugdíjkorhatár például igazságtalan lehet azokkal szemben, akik "teljesítményük csúcsán" kényszerülnek visszavonulni.
A kutatók nem számítottak arra, hogy már ilyen korai életkorban ekkora eltéréséket találnak. Mint hangsúlyozták, a mostani eredmények segíthetnek az öregedés ütemének lassítását célzó módszerek kidolgozásában és az orvostudományra is hatást gyakorolhatnak. "Ha valóban lassítani akarjuk az öregedés folyamatát annak érdekében, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását, akkor már egészen fiatal korban közbe kell lépnünk" - idézte a szakembert a BBC News.
Forrás: MTI
Az eredmények szerint 38 évesen a résztvevők biológiai életkora a késő húszas évektől egészen a majdnem hatvan éves kor körüli tartományig terjedt, vagyis néhányan szinte nem öregedtek a vizsgált időszakban, míg mások majdnem három biológiai évvel lettek idősebbek minden 12 hónap elteltével.
Terrie Moffitt, az amerikai Duke Egyetem munkatársa szerint a biológiai életkoruk alapján majdnem nyugdíjasnak számító résztvevők külsőleg leharcoltnak, fáradtnak néztek ki, rosszabbul teljesítettek az agyfunkciókat mérő teszteken és a felfogóképességük is gyengébb volt. A többség esetében azonban csupán néhány év eltérés volt a biológiai és a valódi életkor között. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a biológiai öregedés üteme miként változik az idő előre haladtával.
"Az élet minden olyan területén, amelyet jelenleg a kronológiai életkorunk alapján szabályozunk, igazságtalanul járunk el, ha azonban többet tudnánk a biológiai életkorról, akkor sokkal méltányosabbak lehetnénk, törekedhetnénk a nagyobb egyenlőségre" - hangsúlyozta a szakember, rámutatva, hogy a nyugdíjkorhatár például igazságtalan lehet azokkal szemben, akik "teljesítményük csúcsán" kényszerülnek visszavonulni.
A kutatók nem számítottak arra, hogy már ilyen korai életkorban ekkora eltéréséket találnak. Mint hangsúlyozták, a mostani eredmények segíthetnek az öregedés ütemének lassítását célzó módszerek kidolgozásában és az orvostudományra is hatást gyakorolhatnak. "Ha valóban lassítani akarjuk az öregedés folyamatát annak érdekében, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását, akkor már egészen fiatal korban közbe kell lépnünk" - idézte a szakembert a BBC News.
Forrás: MTI
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!