Szimpatika – Mentse meg a Földet és saját magát!

Milyen új trendek befolyásolják az ételválasztásunkat? Nehéz felmérni, de az biztos, hogy sokan túlléptek már a kalóriaszámláláson és a tápanyagok puszta vadászatán. Egyre több kategória zavarja össze a fogyasztókat: kistermelő, őstermelő, magyar termék, tanyasi csirke, boldog tojás és így tovább.


Hogy ezek valóban olyan valóságot takarnak-e, ami jogosan nyugtatja a lelkiismeretünket, nem tudni. Mindenbe bele lehet kötni, azonban vannak olyan tendenciák, amelyek ha kicsit is, de jó irányba terelhetik az élelmiszeripart - írja az origo.hu.

Tudatos vásárlónak lenni sok mindent jelenthet – aki annak nevezi magát, biztosan rendelkezik egy listával a saját preferenciáiról. Például akarom-e tudni, hogy került a hal a konzervbe? Fontos-e nekem, hol élt a csirke, mielőtt levágták, és tisztára mosott húsát felismerhetetlen alakban befóliázták? Számít-e nekem, hogy magyar legyen a termék? A magyar permet biztos jobb-e, mint a spanyol? Mindegy, csak magyar zsebben landoljon a haszon? Egyáltalán érdekel engem a Föld jövője?

Egy angliai bolthálózat, a Kroger’s már rájött, hogy az egészség és a környezettudatosság fogalmainak segítségével olyan hozzáadott értéket teremthet, amivel elkötelezi régi vásárlóit, illetve csomó újat is szerez: arra kérték őket, válasszák ki azt a 101 összetevőt, amelyet nem szívesen látnak az élelmiszerekben (egészségügyi és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve). A felmérés óta a bolt azon fáradozik, hogy amennyire lehet, kiszűrje ezeket.

Christopher Gardner, a Stanford Egyetem professzora optimista, szerinte csomó minden van a kezünkben, ami a fenntarthatóság felé terelheti az egyszeri fogyasztót.

„Évtizedeket töltöttem különböző kutatásokkal, hogy megmutassam az embereknek, hogyan egyenek. Nem volt nagy sikerem, nem változtatták meg miattam az étrendjüket. Aztán elkezdtem olyan témákat bevonni, mint állatvédelem, állati jogok, tisztességes labormunka, klímaváltozás, és azt vettem észre, hogy látható hatása van annak, amit mondok.”

A professzor úgy gondolja, hogy az általa felsoroltak közül legalább egy dologhoz szinte mindenki kötődik. Az emberek egyszerűen nem szeretnek belegondolni, hogy a kedvenc ételük pont kedvenc elveiknek mond ellent – ha azonban emlékeztetjük őket erre, jó eséllyel történik valami.

Sokat beszélünk a Föld vízproblémáiról, a megoldásokról annál kevesebbet, vagy rossz helyen találjuk meg azokat. A legtöbb vizet ugyanis nem a vécén húzzuk le, hanem a húsiparban használjuk fel. Egyesek szerint előbb-utóbb az ivóvízproblémák miatt kell megbarátkoznunk a vegetáriánus étrenddel.

Arlin Wasserman, a Changing Tastes alapítvány tagja szerint az Egyesült Államokban a fehérjebevitel tizenöt százalékát fedezik növényi forrásokból. Számításai szerint elég lenne ezt a számot huszonötre felemelni ahhoz, hogy megspórolhassák az állandó szárazsággal küszködő Kalifornia vízkészletének kétharmadát.

Igazából senki nem azt várja az emberektől, hogy egyszeriben hagyják abba a húsevést, mert ez gazdasági és sok egyéb értelemben is több problémát okozna, mint amennyi jót hozna. Mindössze arról van szó, hogy csökkentsük a mennyiséget.

Van persze még néhány megszívlelendő útmutatás, ami a fentiek tekintetében nemcsak nekünk, de tágabb környezetünknek is jót tesz. Kate Geagan dietetikus összegyűjtötte a szerinte fontosnak és könnyen követhetőnek vélt tanácsokat.

Ezekből egy kicsit többet

Hüvelyesek: Tele vannak fehérjével, rostokkal, folsavval. Könnyű a termesztésük, viszonylag kicsi ökológiai lábnyommal.

Szardínia: Korábban már mi is írtunk róla, hogy az óceánok megmentésének egyik módja, ha a kishalakat preferáljuk. Pontosan olyan egészségesek, mint nagyobb társaik, csak fogyasztásuk macerásabb. Senki sem mondta, hogy a Föld megmentése egyszerű feladat lesz. Annyi biztos, hogy egy kilogramm lazac tenyészeti előállításához másfél, akár két kiló kishalra van szükség. Így egy csomó értékes tápanyag veszik el, aminek jobb helye is lenne a világban.


Kistermelői zöldség, gyümölcs: Azt talán már nem kell magyarázni, miért jó az, ha helyben termelt zöldséget és gyümölcsöt vásárolunk. Megpróbálkozhatunk hiteles őstermelői piac felkutatásával, illetve magával a termesztéssel is – Észak-Európa nagy- és kisvárosai feltűnően tele vannak kiskertekkel, tulajdonképpen a legkisebb szabad földterületet is felhasználják arra, hogy kertté alakíthassák. Ehhez nem kell sok, csak egy kis képzelő- és akaraterő.

Proteinben gazdag termések: Ahogy fentebb írtuk, nem lenne hasztalan, ha a fehérjebevitelünket nem kizárólag hússal próbálnánk lefedni. Számos lehetőségünk van még: kipróbálhatjuk például a most nagyon népszerű quinoát és chiamagot.

Boldog csirkétől származó tojás: A szabadon tenyésztett csirkék tojása egészségesebb, vitaminokban gazdagabb és finomabb is, mint ipari méretekben élő társaiké – ezt kutatások is bizonyítják. Nem utolsósorban, a tojás is kiváló fehérjeforrás.

Ezekből egy kicsit kevesebbet

Marha- és baromfihús: Ne csak arra ügyeljünk, hogy kevesebbet együnk belőle, hanem lehetőleg arra is, honnan jön hús? A legelő állatok húsa, illetve a tejükből előállított tejtermékek ugyanis sokkal egészségesebbek, több antioxidánst tartalmaznak, mint azoké a jószágoké, akik rövid életük során nem ettek mást, mint feldolgozott állateledelt. A legeltető állattartás ráadásul sokkal környezetkímélőbb, mint az ipari.


Feldolgozott élelmiszerek: Ezekben a legtöbb a hozzáadott cukor, a feleslegesen sok fűszer és az ízfokozó, illetve tartósítószer.

Üveges ásványvíz: Az ásványvíz egészséges, a vízbevitel fontos, különösen nyáron. Az egyszer használatos műanyag flakonok miatt azonban, ha tehetjük, inkább igyunk csapvizet.

Forrás: Origo