Szimpatika – Egyre forróbb nyaraknak nézünk elébe

Ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, az évszázad végére akár 5 fokkal is megnőhet a globális átlaghőmérséklet - mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója az M1 műsorában. Szépszó Gabriellát és kollégáját, Lakatos Mónikát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az idei volt a legmelegebb június a Földön az 1880-as évek - a mérések kezdete - óta.

Szépszó Gabriella arról beszélt, hogy a globálisátlaghőmérséklet-emelkedés optimista becslések szerint nem haladja meg a 2 fokot, a pesszimista becslések szerint viszont az 5 fokot is megközelítheti, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi tendenciája folytatódik. Ez csak a globális átlag, regionálisan sokkal nagyobb hőmérséklet-emelkedés is lehet - emelte ki.

Lakatos Mónika az üvegházhatású gázokról (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) elmondta: az okozza a gondot, hogy nagyon hosszú a légköri tartózkodási idejük, és ezalatt nagyon távolra eljutnak kibocsátás helyüktől. A jelenlegi lokális kibocsátások globálisan akár száz év múlva is érzékelhetők lesznek. A globális légkörmegfigyelő rendszer adatai szerint ennek a három gáznak a légköri koncentrációja sohasem ért el olyan mértéket a megfigyelések kezdete óta, mint most, tehát folyamatosan dúsulnak a légkörben - tette hozzá.



Az éghajlatkutató ismertette: 1850 óta a kontinensek és óceánok együttesen egy fokot melegedtek. Ha a melegedés eléri a 2-4 fokot, az visszafordíthatatlan következményekkel jár majd, egyebek mellett nyilvánvalóan hatással lesz a jégsapkákra - figyelmeztetett. A különféle területek különböző mértékben melegszenek: a kontinensek belseje, például a Kárpát-medence régiója is jobban melegszik, mint a globális átlag.

A globális tengerszint-emelkedésről Lakatos Mónika azt mondta: az a kiterjedt megfigyelések kezdete óta átlagosan hozzávetőlegesen 20 centiméter, de a 2 fokos globális felmelegedés már egyméteres tengerszint-emelkedéssel járhat.

Forrás: Hirado.hu