Mononukleózis: a csókbetegség nyomában
Milyen tünetek alapján lehet felismerni a mononukleózist?
Elég nehéz diagnosztizálni a betegséget, mert nagyon hasonlít egyéb vírusbetegségekhez, a náthához, meghűléshez. A mononukleózis rossz közérzettel, levertséggel és hőemelkedéssel jár, akárcsak a legtöbb vírus vagy az influenza. Esetenként torokfájás, mandulagyulladás, fej- és hátfájás, izom- és ízületi fájdalmak is jelentkezhetnek. Akkor szoktunk elkezdeni gyanakodni, ha a tünetek hosszú időn keresztül elhúzódnak, vagy látható nyirokcsomók jelennek meg különböző helyeken. Ilyenkor indul el a részletesebb kivizsgálás.
Mik a következő lépések a vizsgálatok során?
A pácienst részletesen meg kell vizsgálni, megnagyobbodott nyirokcsomókat keresni a testen, amelyek leggyakrabban a nyakon jelentkeznek, de a hónaljban is előfordulhatnak. Emellett ki kell kérdezni, hogy a környezetében jelentkeztek-e hasonló tünetek. Főként fiatalok körében szokott előfordulni a mononukleózis, és közöttük gyorsabban is terjed a betegség. Ezután következnek a laborvizsgálatok, amelyek többnyire alátámasztják a gyanút. Sokszor ijesztő eltérések szerepelhetnek a vérképben. Néha még a leukémiával, fehérvérűséggel is összetéveszthetőek a leletek eredményei, valamint a májfunkciók nagyon rossz értékeket mutathatnak. Ilyenkor kezdünk el vírusbetegségeket keresni a háttérben. A Cytomegália és az Epstein-Barr vírus okozhatnak hasonló tüneteket. Végül ultrahang vizsgálatot is végzünk, amely során felfedezhető a megnagyobbodott máj és lép.
Előfordulhat, hogy félrekezelik a betegséget?
Ha valaki lázas lesz, fáj a torka és megnagyobbodott nyirokcsomók jelennek meg rajta, de nem tudják, hogy mononukleózisa van, akkor esetleg antibiotikumot írhatnak fel neki a házi orvosok. Ilyenkor tele lesz a teste kiütéssel – innen is felismerhető a csókbetegség. Ezért is nagyon fontos, hogy a lázra ne adjunk rögtön antibiotikumot anélkül, hogy a háttérben álló okokat kivizsgálnánk.
Milyen úton lehet elkapni a mononukleózist?
Fiatalok körében gyorsan továbbadható a fertőzés. Csókbetegségnek is hívják, mert nyállal terjed a vírus, vagyis akár csókolózással, akár egymás után ivással, evéssel elkapható. Tanulmányok is jelentek meg arról, hogy kollégiumban vagy más zárt közösségben akár járványszerűen is jelentkezhet a mononukleózis, vagy más néven a Pfeiffer-féle mirigyláz. Ha enyhe tünetekkel jelentkezik a betegség, előfordulhat, hogy a páciens észre sem veszi, hogy megfertőződött. Sok a tünetmentes eset, emiatt a megbetegedések csak szórványosak ahhoz képest, hogy mennyien eshetnek át a fertőzésen.
Hogy gyógyítható a csókbetegség?
A mononukleózisnak nincs gyógyszeres kezelése, védőoltás sincs ellene forgalomban, fájdalom- és lázcsillapítókat lehet szedni a tünetek enyhítésére. A betegség rendszerint magától gyógyul, főként pihenésre és nyugalomra, valamint megfelelő folyadékpótlásra van szükség. A lép védelme az elsődleges feladat, hiszen a bal bordaív alatt található nyirokszervet vékony tok veszi körül, ezért amikor megnő a mérete, külső behatásra könnyen megsérülhet, ami akár belső vérzéshez is vezethet. Emellett az egyéb fertőzésektől kell tartózkodni, mivel ilyenkor az immunrendszer védekezőképessége csökken.
Mire kell még figyelni a mononukleózisos fertőzés után?
Minden májkárosító hatású anyag bevitelét kerülni kell. Normális, egészséges étrendet szoktunk javasolni. A leletek negatívvá válásáig az alkoholfogyasztást, valamint azokat a gyógyszereket, amiket a máj bont le, érdemes mellőzni. Fontos, hogy amíg a belső szervek (a máj és a lép) vissza nem bújnak a bordakosár alá, vagyis nem védettek, addig kerülendőek a hasi traumával fenyegető sportok. Ilyenek például a küzdősportok és minden olyan mozgásforma, ahol a szerveket ütés érheti. Emellett a tömegközlekedésben és az utcán is figyelni kell, hogy ne érje ütés a betegek bal oldalát, ahol a sérülékeny lép található.
Mennyi ideig húzódhatnak el a tünetek?
A fáradtság, a fejfájás és a láz általában hosszan jelentkeznek, a vérkép eredményei is csak hetek után kezdenek el a normál értékekhez közelíteni. Általában egy-másfél hónap alatt beszélhetünk teljes gyógyulásról. A fertőzés általában védettséget jelent, a betegség többszöri előfordulása ritka. Immunhiányos állapotban azonban a szervezetben rejtőzködő vírus bizonyos esetekben reaktiválódhat.
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
- Gördülő sportok tavasszal
- Útmutató kismamáknak a genetikai vizsgálatokhoz
- Miért nevetnek a babák?
- Evészavarok megoldókulcsa: a család
- Örökölt mintázatok: nagyszüleink, szüleink sorsát éljük tovább?
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!