Szimpatika – Egyre több betegség gyógyítható őssejttel

Az őssejt levétel procedúrája körül több tévhit is kering a köztudatban: ilyen például, hogy a levett őssejtek csak „tulajdonosuknak” lehetnek hasznosak, illetve, hogy vérképző őssejt-transzplantációra ritkán kerül sor.

A szakember azonban másképp tájékoztat: „A tárolt őssejtet nem csak a mintát adó, vagyis a gyermek, hanem adott esetben a közeli családtagok is felhasználhatják. A levett köldökzsinórvér és szövet sejtjei 100%-os genetikai egyezést mutatnak a gyermek szervezetével és a családtagok esetén is jelentős ezeknek az őssejteknek a befogadási valószínűsége. Minél közelebbi rokon a beteg családtag, annál nagyobb az immunológiai hasonlóság esélye, a minta felhasználhatóságának lehetősége” – mondta el Licskó Adrienn, a Czeizel Intézet biotechnológusa.

Transzplantációs szempontból a csontvelő értékes „felnőtt” vérképző őssejt-forrás. Számos vizsgálat azonban azt igazolja, hogy ezeknek az őssejteknek a minősége életkoruk előrehaladtával romlik. Működőképesség szempontjából tehát nem mindegy, hogy egy újszülött vagy egy idősebb őssejtről beszélünk, hiszen az utóbbi tartalmazza az elmúlt évtizedek minden lenyomatát.

„A sejtjeink a „startvonalnál” vannak a legjobb formájukban, még nem érték őket környezeti ártalmak, ezért is nyilvánvaló, hogy ezeket a fiatal őssejteket gyűjtjük és őrizzük meg. Az eljárás nem jelent veszélyt sem a babára, sem az anyára nézve. Mindegy, hogy természetes szülésről, vagy császármetszésről van szó, a beavatkozás teljesen kockázat- és fájdalommentes, és nem befolyásolja a szülés menetét” – tette hozzá a szakértő.

Az őssejteket jelenleg több mint nyolcvan betegség kezelésénél alkalmazzák – beleértve a leukémiát és számos hematológiai megbetegedést. Az orvostudomány fejlődésével a lista tovább gyarapodhat, a jövőben az őssejtek képezhetik majd olyan betegségek kezelésének az eszközeit, mint a Parkinson-kór, a cukorbetegség, a szívinfarktus vagy az agyi bénulás.