Rágcsálók a házban

Szerző: Szentkuty Nikolett
A téli álmot alvó és a hideg elől menekülő rágcsálófélék alkalmanként befészkelhetik magukat házunkba, az együttélés pedig nem mindig zökkenőmentes. Hogy jelenlétük jelent-e bármilyen veszélyt ránk és házi kedvenceinkre, arról Hanga Zoltánt, a Fővárosi Állatkert szóvivőjét kérdeztük.

Milyen állatok költöznek be leggyakrabban a hideg beköszöntével a házakba?

Ez attól is függ, hogy milyen lakókörnyezetben állnak a házak, illetve milyen a kialakításuk. Például a panelházak szerkezetének üregeibe gyakran denevérek költöznek be téli álmot aludni. Kertes házas övezetben előfordul, hogy egy-egy pele keres téli pihenőhelyet a padláson. A szintén téli álmot alvó sünök esetében előfordul, hogy a kertben találnak telelésre alkalmas helyet. Ezért ősszel fontos figyelni, hogy aki esetleg elégetné az összegereblyézett avart, előbb forgassa át a levélkupacot, hogy nincs-e benne téli álomra készülő sün.

Hogyan tarthatjuk távol a legkönnyebben a rágcsálókat, főleg az egereket és patkányokat az otthonunktól?

Az a kérdés, hogy a lakhelyünk mennyire vonzó ezeknek az állatoknak. Ha az élelmiszerhez és a háztartási hulladékhoz nem tudnak hozzáférni, és a hely nem alkalmas a szaporodásukhoz, akkor már sokat tettünk ellenük. Baj akkor van, ha hozzánk közel elhanyagolt, esetleg gazdátlan ház vagy telek áll, ahol a patkányok vígan szaporodnak, hiszen folyton átjönnek majd hozzánk is. Ilyenkor a kártevők elleni védekezés a legtöbb esetben nemcsak egy-egy ház lakóinak problémája, hanem közösségi ügy. Pl. a Fővárosi Önkormányzat sokat költ a patkányirtásra, ennek eredménye nemzetközi összehasonlításban is az egyik legjobbnak számít, így Budapest aránylag kevéssé mondható fertőzöttnek. Amit az egyes ember tehet, az elsősorban a "tiszta udvar, rendes ház" klasszikus alapelvével foglalható össze.

Ha mégis megjelennek, milyen módszert javasolsz az elfogásukra?

Erre sok módszer van, én pl. mindig szívesebben látom azokat a megoldásokat, amelyek ugyan a kártételt megszüntetik, de az állatoknak nem okoznak sérülést (pl. élvefogó csapda), de tudom, hogy ez sok konkrét helyzetben nem oldható meg. Arra azért törekednünk kell, hogy az állatok szükségtelen szenvedését elkerüljük. Bizonyos esetekben az egyedi fellépés nem segít, ilyenkor érdemes a közös képviselőt vagy akár az önkormányzatot is bevonni a folyamatba. Egyébként pedig azon is el kell gondolkozni, hogy valóban zavar-e az állat jelenléte. Pl. néhány pele a padláson talán nem annyira bosszantó, bár az éjjeli motoszkálásukra sokan felébrednek. Ha úgy döntünk, hogy megfogjuk, lehetőleg ezt ne téli álomra berendezkedett, alvó állattal tegyük, mert ha kivisszük, akár meg is fagyhat.

 

Megfertőződhetnek-e a házi kedvenceink valamilyen betegséggel a rágcsálók miatt?

A rágcsálók, különösen a patkányok más állatokra veszélyes betegségeket is terjeszthetnek. Ilyen például a leptospirózis, vagy az álveszettségnek is nevezett Aujeszky-betegség is. A gyakorlatban ez a probléma inkább a gazdasági haszonállatokat érinti, bár a házi kedvenceknél sem lehet teljesen kizárni. Arra mindenképpen ügyeljünk, hogy kedvencünk takarmányához ne férjenek hozzá a kártevő rágcsálók, mert nemcsak az általuk elfogyasztott mennyiség jelent gondot, hanem a takarmányon mászva vizeletükkel, bélsarukkal megfertőzhetik azt.

Az emberre veszélyt jelent, ha olyan ételt fogyaszt, amely esetleg kapcsolatba került a rágcsálóval?

Tény, hogy az egerek és a patkányok sok betegséget terjesztenek, ezért az élelmiszerek higiéniájára oda kell figyelni. Pl. a fent említett módon természetesen az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekre is kerülhetnek kórokozók, elfogyasztásuk pedig agyhártyagyulladást okozhat. De az igazsághoz persze az is hozzá tartozik, hogy a patkány maga eléggé tiszta állat, és az, hogy mennyi kórokozóval fertőzött állattal találkozunk, az adott emberi környezet általános higiéniai állapotától is erőteljesen függ. Tehát nem mindenért ezek a rágcsálók hibásak.

A figyelmeztetések ellenére még mindig sokan vesznek kisállatot karácsonyi ajándékként, és az is elterjedt nézet, hogy az Állatkert befogadja a kisállatokat. Ez valóban így van?

Az állatvédelmi törvény szerint az állattartó köteles az állatról a jó gazda gondosságával (ez egy definiált jogi kifejezés) gondoskodni. Így mielőtt valaki állattartásba kezd, alaposan mérlegelnie kell, hogy tud-e gondoskodni róla, és fel kell vérteznie magát az állattal kapcsolatos ismeretekkel. Tehát ezt hasonlóan kell mérlegelni, mint például a gyermekvállalást. Ha valaki meglepetésként kap állatot, nyilván nem volt módja az előzetes felkészülésre, ami nem szerencsés. Mivel az állattartó felelősséggel tartozik az állat iránt, elméletileg nem létezhetnének "megunt" állatok. Ha valaki feltenné a kérdést, hová lehet leadni a megunt csecsemőket, a közvélemény felháborodna. Mi úgy gondoljuk, hasonló a helyzet a "megunt" állatok ügyében is. Ezért a Fővárosi Állat- és Növénykert is azt javasolja, kerüljük az állatok ajándékozását. Arra pedig külön szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az Állatkertnek nem áll módjában a befogadásuk.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!