A bűnmegelőzés új távlatai: gondolatrendőrség?

A közismert szakértő, Dr. Garamvölgyi László először márciusi számunkban osztotta meg izgalmas gondolatait a bűnmegelőzésről.
Bizonyára sokan olvasták Philip K. Dick Különvélemény című futurisztikus novelláját, vagy esetleg látták Steven Spielberg nagyszerű moziját, amely ugyanebből az irodalmi műből született.



Kétségtelen, hogy a XXI. század új típusú kriminalisztikai és kriminológiai kihívásokat jelent az emberiség számára, mert a prognózisok szerint olyan nagyfokú bűnözési robbanás következik majd be, mint korábban még soha. Természetes tehát, hogy a hatóságok, a bűnüldöző szervek mindenütt a világon keresik a megelőzés leghatékonyabb módszereit, amelyeknek értelemszerűen a digitális technikára kell épülniük. Azt is mondhatnánk, hogy a Különvélemény egyszerűbb változatával állunk szemben, nevezetesen egy bizonyos algoritmus alapján számítógép jelzi előre a rendőröknek, hogy hol fog bűncselekmény történni, így a járőrök még annak bekövetkezése előtt a helyszínre érhetnek, s akár rajta is kaphatják, mondjuk, a betörőt. A CRUSH programot (a bűnözés csökkentése a történelmi statisztikák felhasználásával) Amerikában a Tennessee szövetségi állambeli Memphis városában kezdték először alkalmazni, amelynek eredményeképpen 30-40 százalékkal csökkent a bűncselekmények száma. Az Egyesült Államokban már évekkel ezelőtt létrehoztak ún. digitális rendőrségi centrumokat, ma már tizenkilenc ilyen centrum működik. Az ötlet egy roppant egyszerű felismerésen alapul: amennyiben a bűnözők egyre jobban kihasználják a fejlett ipari technológiákat, számítástechnikai rendszereket, akkor velük szemben ugyanilyen színvonalú eszközöket kell a felderítés hadrendjébe állítani, mert a felderítés csak így lehet eredményes. Első lépésként összekapcsolták az adott közterületen lévő valamennyi optikai rendszert (térfigyelő és ipari kamerákat, plázák képrögzítőit stb.) és a különféle nyilvántartások adatbázisait, valamint a kifejlesztett bűnmegelőzési elemzőszoftvereket.

Érdemes leszögezni, hogy a felderítés hatékonyságának, eredményességének önmagában is van prevenciós hatása. A lényeg persze a bűncselekmények megelőzése, amelynek alapja – legalábbis az amerikai modell szerint – a több éves vagy évtizedes kriminalisztikai és statisztikai törvényszerűség. Mindazonáltal nem pusztán számokról van szó, hanem elemezték a különféle bűncselekmény-kategóriákat és az elkövetőket is, mégpedig konkrét területre, városrészekre vonatkozóan, és az ezek alapján létrehozott digitális térképet megjelenítették a járőrautók fedélzeti számítógépein is. A tapasztalatok azt jelzik, hogy ugyan nagyságrendekkel nem növekedett a tettenérések száma, de a különböző helyszíneken felbukkanó rendőrök sokszor vállalhatatlan kockázatot jelentettek a bűnözőknek, főleg ha még igazoltatták is őket. Egyébként tipikusan a lopások, rablások, betörések, gépkocsilopások és az utcai erőszakos támadások száma csökkent, tehát minden olyan deliktum, amely nagymértékben befolyásolja az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét.

A közvélemény dicséri a módszert – Amerikában és Európában is több helyen alkalmazzák már –, miközben a jogvédők aggályoskodnak, mondván, hogy a túlzott kutakodás a személyes adatokban alkotmányos alapjogokat sért. (Közbevetem: a biztonsághoz, az élethez és a testi épséghez való jog is alkotmányos alapjog mindenütt a világon.) Igaz, egyelőre még nincsenek a Különvéleményben szereplő telepatikus, jövőbe látó mutánsok a rendőrség alkalmazásában, akik megjósolják a bűncselekményeket és azok leendő elkövetőit, ami alapján aztán bárkit letartóztathatnának. De talán közel az idő.

Valószínűleg a probléma majd ekkor kezdődik – mint az alapműben is –, hiszen olyanok is a rendőrség látókörébe kerülhetnek, akik valójában sohasem tettek semmi törvényelleneset, és nem is terveztek ilyesmit. Pontosan ez a gondolatrendőrség veszélye, hiszen a hipotézis az, hogy aki olyan helyen jelenik meg, ahová gyakran betörnek, és ennél a személynél történetesen álkulcsokat találnak a rendőrök, ráadásul még priusza is van, akkor arra kell gyanakodni, hogy bűncselekményt akart elkövetni. Következésképpen a bűncselekményt a hatóságnak az illető letartóztatásával meg kell előznie. Ez színtiszta prevenciós elmélkedés lenne, főleg akkor, ha a vagyon elleni bűncselekményekre való előkészületeket a törvény büntetné. Ilyenről a vén kontinensen nem tudok, de Amerikában ismeretes ehhez hasonló jogalkotói szándék; kérdés, hogy a józanabb és mértéktartóbb jogtudósok mikor adják be a derekukat. Jogalkotás ide, hatósági prevenció oda, a magam részéről az embert sem felejteném ki, ugyanis mi magunk tehetünk a legtöbbet közvetlen környezetünk biztonságáért, a bűncselekmények megelőzéséért. Borzasztó egyszerű – stílszerűen – a recept; meg kell tanulnunk globálisan gondolkodni és lokálisan cselekedni. Mert ez a prevenció alfája és ómegája.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!